Decemberre halasztották a döntést

A font dollárral szembeni árfolyamát stabilizálta Theresa May kormányfő bejelentése, hogy Nagy-Britannia nyitott a Brexitet követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak meghosszabbítására. Az euróval szemben azonban 0,2 százalékkal gyengült a brit deviza, miután kiderült, hogy a kiskereskedelmi forgalom 0,8 százalékkal visszaesett szeptemberben az augusztusihoz képest, és erről a szintről később sem tudott visszakapaszkodni. May csupán pár hónapos hosszabbítást tart elképzelhetőnek, és ezt is csupán abban az esetben, ha nem sikerül időben lezárni a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokról zajló tárgyalásokat, és másképpen nem lehet garantálni a nyitott északír–ír határt. Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Calude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a hosszabbításnak aligha lesz akadálya. Uniós források a BBC-nek megerősítették, hogy egy ilyen lépésnek egyértelműen lennének pénzügyi vonatkozásai; az Irish Times szerint Nagy-Britannia akár 10 milliárd fontot is kénytelen lenne befizetni az uniós költségvetésbe.

Franciaország elképzelhetőnek tartja a határidő kitolását, de csak bizonyos feltételekkel – közölte Emmanuel Macron elnök hivatalának egyik illetékese. Részletekbe nem bocsátkozott, csak annyit mondott, hogy a döntés a hosszabbításról várhatóan csak az utolsó pillanatban születik majd meg, méghozzá a 27 maradó uniós tagállam vezetőinek egyhangú beleegyezésével. Egyelőre nincs is rá szükség, mivel kilépési megállapodás nélkül átmeneti időszak sincs, előbbihez pedig nem kerültek közelebb a mostani csúcstalálkozón. May nem állt elő semmilyen új javaslattal a kulcskérdés, az északír–ír határ ügyében, ami lehetővé tette volna az áttörést, ezért az állam- és kormányfők nem terveznek rendkívüli csúcstalálkozót novemberben, a cél decemberig lezárni a tárgyalásokat. A kormányfő felvetését élesen bírálták Nagy-Britanniában. A kilépéspártiak szerint ezzel elárulja a Brexitet, és az EU vazallusává teszi az országot. May egyesek szerint egyenesen politikai öngyilkosságot követett el ezzel, aminek nem lehet más oka, mint hogy attól tart: Brüsszel kezd lemondani a megállapodásról. Erre utal egyébként az is, hogy a csúcstalálkozón utasították az uniós illetékeseket: fokozzák az előkészületeket az úgynevezett hard Brexitre, és sajtótájékoztatóján Angela Merkel kancellár megerősítette, hogy a bizottság és a tagállamok is folyamatosan ezt teszik, de nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy erre a kérdésre összpontosítanak.

A csúcson a Brexit mellett több más kérdés, így a migráció is napirendre került. A zárónyilatkozat szerint az EU tovább fogja erősíteni védelmi és elrettentési képességeit a hibrid- és a kibertámadásokkal, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben.

Zöldebb kamionokra voksoltak Brüsszelben

Szigorúbb korlátozást vezetne be az Európai Parlament (EP) Környezetvédelmi Bizottsága a kamionok károsanyag-kibocsátására, mint az Európai Bizottság (EB). A képviselők tegnap megszavazták, hogy az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest 2025-re 20, 2030-ra pedig 35 százalékkal csökkentsék, míg az EB 15, illetve 30 százalékos értékeket javasolt. Emellett azt is előírnák, hogy 2025-re a gyártók új járműveinek 5 százaléka zéró vagy alacsony károsanyag-kibocsátású legyen, 2030-ra pedig 20 százalékra módosítanák ezt az arányt. A bizottság javaslatairól az EP plenáris ülése novemberben szavaz, ezt követően a tagállamok környezetvédelmi miniszterei elé kerül az ügy. „A korlátozásokkal arra kötelezhetjük a legnagyobb szennyezőket, hogy vegyék ki a részüket a klímavédelmi felelősségvállalásból” – idézi Bas Eickhout zöldpárti EP-képviselőt a Reuters. Az Európai Autógyártók Szövetsége

azonban aggasztónak tartja az uniós terveket, mint fogalmaztak: a képviselőknek figyelembe kellene venniük, hogy azokat a kamionokat, amelyeket 2025-ben dobnak piacra, már tervezik.

A szabadkereskedelem támogatásához, az Iránnal kötött nukleáris egyezmény megmentéséhez és a globális felmelegedés elleni harchoz keres támogatást az Európai Unió a 21 ázsiai ország, valamint Svájc, Oroszország és Norvégia részvételével rendezett brüsszeli csúcstalálkozón. A beterjesztett közleménytervezet szerint a világkereskedelem 55 százalékát képviselő résztvevők elkötelezettségüket fejezik ki a „nyitott, szabad és diszkriminációmentes kereskedelem” mellett, a protekcionizmus minden formája ellen, Brüsszel szerint azonban nem az a cél, hogy egységfrontot alkossanak Donald Trump amerikai elnök ellen. Az EU emellett ma aláírja a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral. | VG