Ukrajna lehet Európa új fegyvergyárosa - veszélyes helyzet jöhet létre

Ukrajna lesz Európa fegyvergyárosa? Németország, pontosabban a Friedrich Merz kancellár körüli gazdasági-politikai érdekcsoport legalábbis erre törekszik. Ami azért elgondolkodtató, mert Németország gyártja szakértők szerint még mindig talán a legmagasabb minőségű gépeket (így a fegyverrendszereket), és Ukrajna volt valamikor a Szovjetunió fegyvergyárosa. Ukrajna felfegyverzése átrendezné az európai biztonságpolitikai helyzetet. 

Ukrajnában összpontosították a szovjet időkben a nehézfegyverzet (páncélosok – Harkov, Malisev-Művek/Morozov Fejlesztőközpont, rakétagyártás – Dnyepropetrovszk, repülőgépmotor-gyártás – Zaporizzsja, Kijev), legalább 40 százalékát. Miközben a szovjet vezetés a rádióelektronika központjává Belorussziát fejlesztette a múlt század közepén. Máig tisztázatlan körülmények között ide helyezték, ebbe a stratégiai fontosságú minszki rádiógyárba (Gorizont) a múlt század hatvanas évei legelején Lee Harvey Oswald amerikai tengerészgyalogost, J. F. Kennedy elnök későbbi feltételezett gyilkosát. Oswald amerikai állampolgár, állítólagos elégedetlensége miatt 1959-ben a Szovjetunióba disszidált, majd 1962-ben orosz feleségével együtt visszatért az USA-ba.

Veszélyessé is válhat Ukrajna felfegyverzése

Ugyanakkor számos tényező az Ukrajna mint fegyvergyártó központ ellen szól. 

• Mindenekelőtt a képzett munkaerő hiánya. 
• A fronton elesett egy vagy több generáció egy része, amelynek a békeidők beköszöntével át kellene vennie a gazdaságban a vezető szerepet. 
• Plusz a munkaképes lakosság, kiváltképpen a fiatalok egy része kiesett a termelésből, képzésből-továbbképzésből. 
• Ráadásul a hadiipar mindig a legjobb szakembereket szívja fel.

Oroszország már évtizedekkel ezelőtt – amikor már látni lehetett, hogy az 1991-ben frissen függetlenné vált Ukrajna ismét a moszkvai impérium szétzúzására alakult nyugati koalíció lándzsahegye lesz – megindította az ukrán fegyvergyártás legjobb szakemberei Oroszhonba való csábítását magas fizetésekkel, lakás, családi ház biztosításával, egyéb kedvezményekkel.

Most mind a Nyugat, mind Oroszország törheti a fejét, mi legyen hosszú távon Ukrajnával. Nem fegyvereznek-e fel egy Gólemet, egy monstrumot, amely egy idő után önjáróvá válik és Európa vezető hatalma pozíciójára törekszik? Ausztriában, Németországban a radikális pártok már azt pedzegetik, hogy 

Erősödik a háborús felkészülés hangulata Németországban, már a szükségállapot-fejadagokat mérlegelik. 

Augusztus végén kínai–orosz csúcsot rendeznek

Eközben romlottak a „nagypolitikai” kilátások. Úgy tűnik fel, hogy a tervezett kínai–amerikai–orosz csúcstalálkozóból – amit most szeptemberre terveztek – nem lesz semmi. Donald Trump amerikai elnök nem erősítette meg érdekeltségét egy ilyen találkozó létrehozásában. Egy ilyen csúcs elsősorban Moszkvának lenne érdeke. Az orosz vezetés egyfelől abban bízhatott, hogy 

• a hármas csúcs megerősíti Ukrajnában elért pozícióit, 
• másfelől – kihasználva nukleáris szuperhatalmi státuszát – ismét a világ sorsát intéző „három nagy” közé emeli. 

Ezt persze Európa minden erejével igyekszik megakadályozni, de mint eddig láttuk,

Kína és Oroszország azonban megtartja az amerikai vezető nélkül is a csúcstalálkozót. Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping augusztus legvégén a Tiencsinben tartandó SCO (Sanghaji Együttműködési Szervezet – kormányközi gazdasági és katonai-biztonsági együttműködési fórum) szokásos éves ülése keretében kétoldalú csúcstalálkozót tart. Ez a várakozások szerint újfent megerősíti a két ázsiai nagyhatalom amúgy is szoros kapcsolatát.

Kína és Oroszország egyaránt aktív a nemzetközi feszültséggócok kezelésében. 

Putyin szorosabbra fűzi a viszonyt Iránnal

Emellett megállapodtak, hogy oroszországira cserélik a bushehri atomerőmű nukleárisenergia-ellátási rendszerét. Az atomerőmű építését még a sah idején, 1975-ben indították németországi mérnökök irányításával. Az első bushehri reaktor már áramot termel, és iráni források szerint nem sérült meg az Irán elleni állítólagos izraeli légi- és rakétatámadásokban. Az Oneindia portál viszont azt állította, hogy találatot kapott az erőmű. 

Putyin és az iráni elnök telefonos konzultációján megállapodtak, hogy orosz nukleáris üzemanyagot használnak majd a bushehri erőmű most épülő második és harmadik energiablokkja működtetéséhez. Moszkvai források szerint több száz orosz szakember dolgozik Bushehrben, és az izraeli légitámadások idején is a közelben tartózkodtak.