A magyar háztartások legnagyobb hányada ingatlanba fektetne, illetve forintalapú megtakarításokban tartaná a pénzét, ha hirtelen nagyobb pénzösszeghez jutna: az előbbit az érintettek 41, az utóbbit pedig 28 százaléka említette – derül ki a Provident Barométer friss, 2025 júliusában készült, reprezentatív felméréséből. Az Ipsos Zrt. által végzett felmérés eredményei szerint viszonylag magas, 26 százalékos a menedékeszközként számon tartott arany súlya is, miközben figyelemre méltó, hogy a válaszadók 9 százaléka a kriptodevizákat is a lehetséges opciók között említette, miközben valamivel 10 százalék felett alakult a részvények és a befektetési jegyek súlya is.
A megtakarításokkal kapcsolatos döntéseket komplex szempontrendszer alapján hozzák meg a háztartások: ezen belül a várható hozam és a rugalmasság – vagyis a könnyű hozzáférés lehetősége – a két leggyakrabban említett elem, amelyeket a megkérdezettek nagyjából egyharmada tartott fontosnak. A megtakarítási célt a válaszadók 28 százaléka kezeli fontos szempontként a választás során, de nagyjából ugyanekkora súlyt képvisel a biztonság is.
Az öngondoskodási formák közül továbbra is a biztosítások a legnépszerűbbek, miközben csökken az adókedvezménnyel járó megoldások vonzereje: az adó-visszatérítés egyre kevésbé számít fontos szempontnak egy pénzügyi döntéshozatal során.
Feitel Balázs, az Ipsos Zrt. ügyvezetője szerint ugyanakkor a három hónappal korábbi (áprilisi) adatokhoz képest még tovább csökkent a megtakarítási képesség a magyar lakosság körében: a megkérdezettek 48 százaléka nem tud félretenni a havi jövedelméből, miközben tavasszal még 41 százaléknál járt ez az arány.
Eközben a válaszadók 8 százaléka mondta azt, hogy kényelmesen kijön a jövedelméből, és akár a harmadát is képes félretenni, míg a jövedelmükből beosztással kijövők – és rendszerint legfeljebb 20 százalékos megtakarítási arányt elérők – aránya 33 százalék.
A megtakarítási döntéseknél a legtöbben a család és a barátok véleményét veszik figyelembe – ezt a válaszadók 35 százaléka említette –, míg az internetről, a közösségi médiából 22 százalék gyűjt saját bevallása szerint információkat.
Figyelemre méltó azonban, hogy jelentősen – 24-ről 28 százalékra – nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tájékozódnak a pénzügyekről.
Ami a jövőt illeti, Feitel Balázs szerint változatlanul az infláció az a kockázat, amitől a magyarok egzisztenciális szempontból leginkább tartanak. A megkérdezettek 65 százaléka emellett arra számít, hogy az előttünk álló egy évben csökken a jövedelmének a vásárlóereje, miközben csak 12 százalék számít növekedésre az előttünk álló időszakban. Az anyagi helyzetük várható alakulását illetően is visszafogottak a magyarok várakozásai: 21 százalékuk vár javulást, 48 százalékuk viszont romlásra számít.
A Provident kilenc országra kiterjedő, idei Financial Wellbeing kutatása szerint a magyarok nagyjából egyharmada képes rendszeresen megtakarítani, miközben a nemzetközi átlag ennél jóval magasabb, 43,4 százalékos. Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója szerint emellett figyelemre méltó, hogy a magyarok mindössze 12 százaléka ért egyet azzal, hogy a pénzügyi edukáció a saját, személyes felelőssége is, miközben jóval magasabb azok aránya, akik az iskolarendszer, illetve az állam feladatának tartják az ismeretek bővítését. Pénzügyi téren idén a magyarok 46,1 százaléka tartotta magabiztosnak magát (itt az átlagnál magasabb a férfiak aránya), miközben a nemzetközi átlag 61,3 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.