Évtizedes mélyponton a kínai valuta

Évtizedes mélyponton járt a hét végén a jüan. Több mint 6,97 jüanba került egy dollár a devizapiacokon, igaz, később valamicskét erősödött. A kínai pénz már több mint 11 százalékot gyengült március óta, azóta, hogy kirobbant a Kína és az Egyesült Államok közötti vámháború. Donald Trump eközben többször is kritizálta a kínai jegybankot, hogy manipulálja a jegyzést, szándékosan gyengíti a jüant, hogy ellensúlyozza a kínai árukra kivetett vám negatív hatásait. Peking ezt következetesen tagadta, de a legtöbb elemző egyetértett az amerikai vádakkal.

A kínai jegybank kétélű fegyverhez nyúlt, most már azzal a problémával is szembe kell néznie, hogy a deviza gyengülése fokozza a tőkekiáramlást a kínai piacról. Ennek leglátványosabb jele, hogy Kína-szerte zuhannak a tőzsdék: a Sanghaj kompozit index majdnem négyéves mélyponton van, a sencseni tőzsde vezető mutatója pedig négy és fél éve nem látott szintekre esett vissza. Elemzések szerint csak a kínai részvénypiacról 3 ezermilliárd dollárnyi kapitalizáció tűnt el az idén. Ront a helyzeten, hogy a kínai és az amerikai államkötvények hozama közötti különbség 37 bázispontra szűkült a múlt héten, ami 2011 áprilisa óta a legkisebb különbség. Ez tovább fokozza a tőkekiáramlást, mivel ilyen alacsony hozamfelár mellett egyre kevésbé vonzók a kínai eszközök. Az amerikai hozam emelkedése a feltörekvő és fejlődő piacokon világszerte tőkekiáramlást eredményezett, de miközben a legtöbb piacon csak átmeneti volt az árfolyamgyengülés, Kínában az elmúlt fél évben szinte folyamatosan esett az eszközök árfolyama.

Most az a fő kérdés, meddig hagyja a jegybank gyengülni a jüant. Vannak már arra utaló jelek, hogy a központi banknak is kezd kényelmetlenné válni a gyenge deviza. Egy múlt heti konferencián Pan Kung-seng alelnök jelezte: makroprudenciális intézkedésekkel készülnek arra, hogy stabilizálják az árfolyamot, de részleteket nem közölt. Az viszont biztos, hogy 2016 decembere óta a jegybank most októberben vásárolta a legtöbb jüant és a legkevesebb külföldi devizát. Pan a konferencián magabiztosan azt mondta: van tapasztalatuk az árfolyamesésre játszó spekulánsokkal kapcsolatban, képesek kezelni a problémát.

Az elemzők között nincs egyetértés abban, hogy a 7 dolláros lélektani határ fölé emelkedhet-e a jüan ára a közeljövőben. A legtöbben úgy gondolják: ennél a keresztárfolyamnál megálljt parancsol a jegybank a jüannak, mivel a lélektani határ átlépése olyannyira felgyorsítaná a tőkekivonást, hogy azt még a rendkívül tőkeerős kormányzat sem tudná ellensúlyozni. A piac viszont a további gyengülésre játszik, a Bloomberg adatai szerint a jüanra felvett short pozíciók száma 2017 januárja óta most a legmagasabb.

A tőkekivonás megnehezíti a súlyosan eladósodott kínai vállalatok helyzetét is. A jegybank igyekszik megkönnyíteni a hitelfelvételt, és az árnyékbankok helyett az átláthatóbb hitelintézetek felé terelné a cégeket. Pan Kung-seng jelentette be azt is, hogy 10 milliárd jüanos (1,4 milliárd dolláros) keretösszeggel új vállalati hitelprogramot indítanak. A keretösszeg a kereslet függvényében emelkedhet, és akár a 160 milliárd jüant is elérheti az alelnök szerint.