Merkel kitölti a mandátumát, és távozik

Csak egy hirtelen, rövid ideig tartó pánikreakciót váltott ki a piacokon az a hír, hogy Angela Merkel német kancellár nem jelölteti magát újra a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki posztjára a decemberben tartandó tisztújító kongresszuson. Az euró 0,4 százalékkal csaknem két hónapos mélypontra esett a dollárral szemben, a német kötvények hozama pedig 0,399 százalékra is felugrott a múlt heti 0,34-ről. Mindez azonban csak percekig tartott, a hozam visszarendeződött 0,292 százalékra, és az euró is gyorsan visszaerősödött, miután kiderült, hogy Merkel kész kitölteni 2021-ig tartó kancellári terminusát, csak utána távozik a német politikából. A német tőzsde nem is reagált az újabb politikai bizonytalanságra, az autóipari részvények szárnyalásának köszönhetően a DAX dél körül 2,1 százalékos pluszban tartózkodott. „Nincs garancia arra, hogy Merkel döntése bármilyen negatív hatással lenne Európára vagy Németországra, de növeli a bizonytalanságot, ami csökkentheti az euróba vetett bizalmat a negyedik negyedévben” – figyelmeztetett Joshua Mahony, az IG piaci elemzője a MarketWatch szerint.

Értesülések szerint a távozás híre a CDU illetékeseit is váratlanul érte, bár sajtótájékoztatóján Merkel azt mondta, hogy a döntést már a nyáron meghozta, a célja pedig az volt, hogy a párt következő vezetőjének legyen ideje felkészülni az esetleges kormányfői szerepre. Elismerte, hogy a kormánya veszített hitelességéből, és emiatt vállalja a felelősséget, mondta. Elkeserítőnek és kiábrándítónak nevezte a hét végi hesseni választások eredményét, amely a bajorországihoz hasonlóan a kormánypártok meggyengülését hozta. A CDU maradt ugyan a legjelentősebb erő az ország egyik leggazdagabb tartományában, de szövetségi koalíciós partnerével, a szociáldemokrata párttal (SPD) összesen a szavazóik majdnem 20 százalékát elveszítették, ami újabb jele annak, hogy a választók elégedetlenek a berlini kormány teljesítményével. Ez Brüsszelt is aggasztja, mert az egész Európai Unióra negatív hatással lehet. „Veszélyt jelent Európára egy olyan állam gyengesége, mint Németország. Ezért figyelmesen követjük a fejleményeket” – idézte a Deutsche Welle Pierre Moscovici gazdasági biztost. Merkel 2005 óta az európai politika egyik kulcsszereplője, segített átlendíteni az EU-t az euróválságon. Meggyengülése különösen rosszkor jön Brüsszelnek, hiszen egyszerre kell megbirkózni a brit kilépéssel, az olasz költségvetési problémával és a populisták megerősödésének veszélyével a jövő évi európai parlamenti választáson, valamint Donald Trump amerikai elnök vámháborújával. Utóbbi érzékenyen érinti az exportorientált Németországot, így nem csoda, hogy egyre pesszimistábbak a gazdasági szereplők. Októberben csaknem három és fél éves mélypontra esett az Ifo üzleti bizalmi indexe, és csökkent a foglalkoztatottsági barométer is, miközben a kormány október közepén 2,3 százalékról 1,8-re rontotta az idei GDP-növekedési kilátásokat.

Reagált a fejleményekre az SPD is. A párt főtitkára, Lars Klingbeil közölte, hogy a kormánykoalícióban nyilvánvalóan „alapvetően meg kell változniuk a dolgoknak”. Arról egyelőre nincs szó, hogy a párt kilépne a szövetségi kormányból, de véget kell vetni a CDU és a CSU közötti marakodásnak. Az SPD hamarosan kidolgoz egy ütemtervet, annak megvalósításával méri majd a koalíció eredményeit, és ennek alapján dönti el egy éven belül, hogy van-e keresnivalója a kormányban.