Tokió és Peking összezár az USA ellen

Szorosabb együttműködésben állapodott meg Japán és Kína Abe Sindzó kormányfő háromnapos pekingi látogatása alatt, amelynek során találkozott Hszi Csin-ping elnökkel is. A megegyezésnek azonnali konkrét eredményei is vannak: a két ország vállalatai 18 milliárd dollár értékű új üzleti megállapodást írtak alá. Emellett megszületett egy 30 milliárd dollár értékű devizacsere-szerződés is, a legnagyobb összegű, amelyet Tokió valaha kötött, és 2021-ig marad hatályban. Ennek célja a pénzügyi stabilitás és az üzleti tevékenység ösztönzése mindkét országban. Aláírtak egy vámügyi megállapodást is, amely kölcsönösen úgynevezett engedélyezett gazdálkodói (Authorised Economic Operator, AEO) státuszt biztosít. Ez az életbelépése után 30-50 százalékkal csökkenti az ügyintézés időtartamát, jelentősen visszafogja a logisztikai költségeket, és segíti a nemzetközi versenyképességet.

Kína azt is fontolgatja, hogy feloldja a Japán egyes prefektúráiból származó élelmiszerek behozatalára vonatkozó tilalmat; ezt még a 2011-es fukusimai nukleáris baleset után vezették be, és azóta a szigetország más részeiből érkező árucikkeket is radiológiai vizsgálatoknak vetik alá. A tárgyalások már májusban megkezdődtek, de a Dzsidzsi hírügynökség jelentése szerint lassan haladnak, és legjobb esetben is csak jövőre vezethetnek eredményre.

Ez volt az első japán–kínai csúcstalálkozó 2011 óta. A két ország viszonyát ugyan beárnyékolja a kelet-kínai-tengeri szigetek miatti területi viszály, de Japán így is Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. A két ország közötti forgalom 2018 első kilenc hónapjában 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 243,7 milliárd dollárt a pekingi vámhivatal adatai szerint.

A két ország az év eleje óta igyekszik erősíteni a kapcsolatait, miután Donald Trump amerikai elnök megkezdte az új vámok bevezetését. Abe Sindzó és kínai kollégája, Li Ko-csiang megerősítette: Japán és Kína elkötelezett a szabadkereskedelem mellett. Ezt elősegítendő felgyorsítják a tárgyalásokat egy a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni térséget átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, valamint egy kínai–japán–koreai kereskedelmi övezet létrehozására.

A japán vállalatok, a többi között a nagy autógyárak (például a Toyota) abban reménykednek, hogy a Kínához fűződő viszony normalizálása versenyképesebbé teheti őket az amerikai és európai riválisokkal szemben. Peking pedig abban bízik, hogy elnyerheti Tokió támogatását is az Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezéséhez.