Visszaesett az eurózóna GDP-növekedése
Ugyan az elemzők lassulást vártak, de még őket is meglepte, mennyire visszaesett az euróövezet GDP-növekedése a harmadik negyedévben. Az eurózóna gazdasága csupán 0,2 százalékkal nőtt júniustól szeptemberig a második negyedévhez képest, ilyen alacsony negyedéves alapú növekedés négy éve nem fordult elő. Az elemzők ennél nagyobb, 0,4 százalékos növekedésre számítottak. Éves összevetésben 1,7 százalékkal bővült a gazdaság, ez is alulmúlta az 1,8 százalékos várakozást. A második negyedév üteméhez mérve is jelentős a lassulás, akkor negyedéves szinten 0,4, éves összevetésben pedig 2,2 százalékos volt a bővülés. A teljes Európai Unió, vagyis a 28 tagállam gazdasága 0,3 százalékkal gyarapodott negyedéves, 1,8 százalékkal pedig éves alapon.
Bár az Eurostat tegnapi adatsora még csak gyorsbecslés, azt már lehet látni, mi okozta a gyenge eredményt. Tegnap már kijött több ország GDP-statisztikája is, szintén a várakozásoknál rosszabb adatokkal. Az olasz gazdaság stagnált a második negyedévhez képest, a litván pedig a 0,6 százalékos becsült növekedés helyett 0,4 százalékkal zsugorodott. A francia gazdaság 0,4 százalékkal bővült, ez szintén kissé elmarad a várakozásoktól. Bár a lett gazdaság 4,8 százalékkal nőtt a 3,7 százalékos várakozás után, de a lett gazdaság mérete kicsi a franciához és az olaszhoz, de még a litvánhoz képest is.
Az országspecifikus tényezők mellett szektorális problémák is akadtak, különösen a gépjárműiparban – közölte lapunkkal Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az autógyártásban átmeneti visszaesést okozott az emissziós tesztek és a típusengedélyek változása. Bár a német autógyárak megesküdtek, hogy ennek hatását már az év végén sem lehet érezni, valószínűleg még jövőre is kitart majd. A bizonytalansági faktor is sokat rontott a negyedéves eredményeken: a kereskedelmi háború, a Brexit és az olasz kormány okozta bizonytalanság miatt jelentős beruházások maradhattak el, pedig a beruházási ráta hangsúlyos az euróövezet gazdasági növekedésében. Virovácz szerint egyértelmű, hogy véget ért a növekedési ciklus. „Lehet, hogy az átmeneti faktorok kifutnak az utolsó negyedévre, és a mostaninál kicsit jobb adatot látunk, de attól még a kontinens gazdasága lassul.”
Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a múlt héten hangsúlyozta: az intézmény a lassulásra utaló jelek ellenére sem változtat a forgatókönyvön, a kötvényvásárlási programot kivezetik az év végén. Virovácz szerint sem lesz ez másként, ha azonban az uniós gazdaság lassulása nem marad átmeneti, az EKB későbbre teheti az első kamatemelés időpontját. Az elemző szerint lehet, hogy erre játszanak a kötvénykereskedők is. „Esnek a perifériás országok hozamai, elképzelhető, hogy több befektető bevásárol ezekből az eszközökből, mert arra spekulál, hogy az EKB politikája a most tervezettnél tovább marad támogató.” A tegnapi adatok további lassulást vetítenek előre. Az Európai Bizottság üzleti hangulatindexe 0,01 pontra, bő egyéves mélypontra esett, a gazdasági hangulatindex pedig 109,8 pontra csökkent, ami szintén közel egyéves mélypont. A GDP-adatok közzététele után az euró is esni kezdett a főbb devizákkal szemben, a centrumországok kötvényhozamai pedig kissé emelkedtek.
