Fékezi a növekedést a Brexit

Egyre nehezebb helyzetben van Theresa May és kormánya, miután pénteken lemondott hivataláról Jo Johnson közlekedési miniszter. A Brexit-ellenes politikus, a volt külügyminiszter, Boris Johnson öccse, lemondásakor kritizálta Mayt és a Brexittel kapcsolatos elképzeléseit. A miniszter távozása azért érinti érzékenyen a kabinetet, mert Johnson elkötelezett uniópárti, lemondása pedig arra késztethet más Brexit-ellenes politikusokat, hogy ne szavazzák meg a miniszterelnök tervezetét, azt, amelyet a távozáspártiak már gyakorlatilag visszautasítottak.

Közben a The Sun című napilap névtelen forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Brexit-párti politikusok egy B tervet vázoltak fel Theresa Maynek arra az esetre, ha nem sikerül tető alá hoznia Brüsszellel a megállapodást. A meg nem erősített információk szerint az Egyesült Királyság 2021-ig fizetné az uniós hozzájárulást, és része maradna a közös piacnak, hogy gazdaságilag ne legyen drasztikus a kilépés pillanata. Gyakorlatilag tehát a kilépési időszakot hosszabbítanák meg két évvel, de utána az ország mindenképp távozna a közösségből egy jól előkészített megállapodással. Ugyan a kabinet nem reagált a sajtóhírekre, az viszont biztos, hogy az idő sürget: jövő márciusban megszűnik a két uniós alapszerződés hatálya az Egyesült Királyság vonatkozásában, a britek pedig még házon belül sem tudtak megegyezni, milyen feltételekkel hagynák el a közösséget. May hangsúlyozta: „Semmilyen körülmények közt sem lesz második népszavazás.”

A piacnak érthető módon nem tetszenek a fejlemények, pénteken 0,4 százalékot gyengült a font az euró ellenében, a FTSE 100 pedig 0,5 százalékot esett. Pedig a befektetők akár örülhettek is volna, mivel a pénteken közzétett brit GDP-adatok azt mutatják, hogy tovább gyorsult a gazdaság bővülése a harmadik negyedévben. Éves alapon 1,5 százalékos volt a növekedés, a második negyedéves 1,2 százalék után. A második negyedévhez képest 0,6 százalékos volt a GDP-növekedés, ami 0,2 százalékponttal gyorsabb, mint a megelőző három hónap bővülése. A brit gazdaság tehát első látásra megtartotta a lendületét, a növekedés motorja a háztartási fogyasztás és az export volt.

A többi makroadaton azonban látszik a Brexit-hatás. A magánszektor beruházásai 1,9 százalékkal csökkentek éves alapon a harmadik negyedévben, ez bő kétéves negatív rekord. Elemzők 1,2 százalékos növekedést vártak. A beruházások drasztikus visszaesése jól jelzi, mennyire nem bíznak a piaci szereplők a gördülékeny Brexitben és abban, hogy a brit gazdaságnak előnyére válhat a kilépés. Nem adnak okot örömre az ipari statisztikák sem: szeptemberben az ágazat termelése stagnált, a nullaszázalékos havi holtversenyben a legrosszabb adat az elmúlt két és fél évben. A feldolgozóipar teljesítménye zsinórban negyedik negyedéve lassul. Az építőipar viszont rákapcsolt, szeptemberben 3 százalékos volt az éves alapú bővülése, ami vélhetően a költségvetés által finanszírozott infrastrukturális beruházásoknak köszönhető.

A brit jegybank elégedetlen volt az adatokkal. Mark Carney jegybankelnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy a brit gazdaság a Brexit-szavazás óta 2 százalékkal növekedett lassabban ahhoz képest, amennyit az unióban való maradás esetében bővült volna. Az óvatos kamatemelésekben – tette hozzá – szerepet játszik a Brexit okozta bizonytalanság: a jegybank sokkal határozottabban szigorítana, ha már kész lenne a kilépési megállapodás.