Nagy sebességre kapcsolt a kínai import

Az elemzőket is meglepte a kínai külkereskedelem októberi teljesítménye. Ugyan a többlet csak 34 milliárd dollár lett, kissé alatta marad a várakozásoknak, de erről csak az import minden várakozást felülmúló bővülése tehet. A behozatal éves alapon 21,4 százalékot nőtt a szeptemberi 14 százalék után, pedig az elemzők stagnálásra számítottak. A kivitel 15,6 százalékkal bővült, szemben a 11 százalékos elemzői konszenzussal. Az adatok azért is meglepők, mert az októberi volt az első teljes hónap, amikor hatályosak voltak a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett védővámok, így a legtöbb elemző enyhe visszaesésre számított az eddigi növekedési ütemhez képest.

Az eredmények hátterében több tényező is állhat. Valószínűleg a legtöbb cég megpróbál minél több árut exportálni, mielőtt Trump még jobban megemeli a vámokat – mondta a Világgazdaságnak Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője. Erre utalhat az is, hogy az Egyesült Államokba irányuló export 13,2 százalékkal nőtt éves alapon. A szakértő szerint előbb-utóbb érezteti a hatását Kínában is a kereskedelmi háború, de a piaci szereplők előrerohannak. „Az áruforgalom csak lassan talál magának új csatornákat, főleg, hogy a világ legnagyobb fogyasztási piacát, az amerikait lehetetlen pótolni.” Az import bődületes, 21 százalékos növekedése mögött két fő faktor állhat. Egyrészt Kína számos infrastrukturális beruházást indított, hogy ellensúlyozza a kereskedelmi háború következményeit. A projektek nyersanyagigénye lehet az egyik tényező, amely felpörgeti a behozatalt. Goreczky azonban megjegyezte, hogy Kínában évről évre milliók válnak a középosztály részévé, az ő fogyasztási igényeik jelenhetnek meg a behozatali adatokban. A kormányzat folyamatosan dolgozik a gazdasági szerkezet átalakításán, hogy a növekedésben egyre nagyobb szerepet játsszon a fogyasztás, egyelőre azonban az export dominál. „Kínában szeretnek tíz-húsz évre tervezni, a fogyasztási modell kialakítása legalább ennyi idő lehet, így hosszú távon is a behozatal gyors növekedése lesz a trend.” Az elemző azonban megjegyezte: néha csalóka, ha csak egy hónap adatait nézzük, még egy ilyen nagy gazdaság esetén is megdobhatja a számokat egy-egy tétel.

Trump már megfenyegette Kínát, hogy januártól 25 százalékra növelheti a védővámokat, az emelés sorsa nagyban függ a november 30-án kezdődő G20-csúcstól. A tervek szerint ugyanis a Buenos Aires-i rendezvényen találkozik egymással Trump és Hszi Csin-ping kínai államfő. Gorecky Péter szerint most, hogy vége a félidős amerikai választásnak, Trump hozzáállása megváltozhat, és békésebb hangnemet üthet meg.

„Nem számítok nagy összeborulásra, és a hatályba léptetett vámok eltörlésére, de kisebb engedmények lehetségesek” – mondta a szakértő, aki szerint az amerikaiaknak igazuk van abban, hogy egyenlőtlen volt a kereskedelem a két ország között, a kínai védővámok sokkal magasabbak voltak, ez így „nem nevezhető szabadkereskedelemnek”. Lehetséges tehát, hogy a kínai államfő megpróbálja egységesíteni a két ország közti vámtarifákat, és így rábírni Trumpot a tarifaemelés elhalasztására. Gorecky szerint azonban nagy, érdemi engedményekre nem számíthatunk, Kína ugyanis nem akar gyengének látszani a világkereskedelem többi szereplője előtt. „Nemcsak Kína, de Hszi Csin-ping karaktere sem engedné, hogy úgy tegyenek, mintha a létük függne az amerikai exporttól – tette hozzá Gorecky Péter.