Gyűlnek a felhők a gazdaságok fölött

Nemcsak az euró­övezetet, a világ többi vezető gazdaságát is eléri a lassulás. A japán gazdaság négy éve nem látott mértékben zsugorodott az idei harmadik negyedévben: a megelőző három hónaphoz képest 0,6 százalékkal, éves szinten pedig 2,5 százalékkal. A jen nem mozdult érdemben az adatok ismeretében, a piac vélhetően már beárazta a megtorpanást.

A GDP-zsugorodás több tényező következménye. Egyrészt Japánt több súlyos természeti katasztrófa is érte az elmúlt fél évben, ami kihatott a reálgazdaságra. Az ipari teljesítmény a gyárak leállása miatt 1,9 százalékot esett három hónap alatt. Gazdasági lassulás idején ugyan égető szükség lenne a vállalati kiadásokra mint a GDP-növekedés motorjára, de a japán cégek tőkekiadásai 2,8 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévben. Ez a legrosszabb negyedéves adat a válság óta: a nagy- és kiskereskedelem, a gépjárműipar, a telekommunikációs szektor is visszavágta a kiadásokat. A vállalati beruházások csökkenéséhez hozzájárult a kereskedelmi háború okozta bizonytalanság is. A lakossági fogyasztás, amely a GDP nagyjából kétharmadát teszi ki, 0,2 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon, bár ennek növekedési dinamikája amúgy sem volt érdemi az utóbbi években.

Bár a kínai külkereskedelmi mutatók nyárig látszólag ellenálltak a kereskedelmi háborús feszültségeknek, mára egyértelműen látszik a negatív hatás. Novemberben az export éves alapon csak 5,4 százalékkal gyarapodott, pedig az elemzők ennek a dupláját várták. A behozatal csupán 3 százalékkal nőtt, a konszenzus viszont 14 százalékos növekedést jósolt. Ez a legrosszabb havi importadat 2016 eleje óta, a belső kereslet megtorpanását jelzi. A behozatal drasztikus lassulása miatt a külkereskedelmi mérleg többlete tovább nőtt: a 44,7 milliárd dolláros plusz éves rekordnak számít. Az Egyesült Államokba irányuló export bővülése lassult ugyan, de még mindig 9,8 százalékos az éves növekedési ütem. Az Európai Unióba irányuló kivitel növekedési üteme is csak 6 százalékos lett a megelőző havi 14 százalék után. Az export visszaesése azért is látványos, mert az utóbbi hónapokban a kínai exportőrök többsége igyekezett minden árut előre kiszállíttatni, még mielőtt hatályba léptek az új vámtarifák.

Tegnap érkeztek a harmadik negyedéves török GDP-adatok is: a gazdaság 1,1 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon, éves bázison pedig 1,6 százalékkal, a megelőző három hónapban mért 5,3 százalékhoz képest. A gazdaság a lakossági fogyasztás és a beruházások megtorpanása miatt zuhant. A líra 0,3 százalékot erősödött a dollárral szemben az adatok közzététele után. Az elemzők már a nyáron is egyetértettek abban, hogy a devizahitelezésből túlpörgetett Törökországot és a 25 százalékig gyorsuló inflációt csak 2-4 negyedévig tartó recesszió árán lehet konszolidálni.