Athén növekedésgyilkos stratégiát folytat

A görög kormány számításai szerint a GDP-arányos elsődleges költségvetési többlet tavaly is felülmúlhatta a hitelezői elvárásokat, a 3,5 százalékos értéket. Eddig még csak az első 11 hónap eredményéről adott ki a statisztikai hivatal információt, ebben az időszakban 4 százalékos értéket könyvelhettek el, a parlament költségvetési hivatala a teljes évre 4,5 százalékos többletre számít. A hitelezői kérésnek Athén már 2017-ben is bőven eleget tett, akkor az aktívum a GDP 4,2 százalékát tette ki. Euklid Cakalotosz görög pénzügyminiszter szerint mindez azt a megnyugtató üzenetet közvetíti a befektetőknek, hogy az ország megbízhatóan teljesíti a kitűzött fiskális célokat.

Elemzők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a görög stratégia hosszú távon árthat a gazdaságnak, az elsődleges költségvetési többlet terén elért rekordokat ugyanis az állami beruházások jelentős mértékű visszavágásával érik el. „Ez azonnali negatív hatást gyakorol a GDP-növekedésre, ami a 2017-es adatok alapján is nyilvánvaló” – nyilatkozta az athéni Üzleti Egyetem egyik professzora a Financial Timesnak.

Bár az ország 2017-ben 4,2 százalékos GDP-arányos elsődleges költségvetési többletet könyvelhetett el, a gazdasági növekedés csupán 1,4 százalékos volt. „A befektetések visszaszorítása azt jelenti, hogy Görögország a korlátozott pénzügyi lehetőségeit rövid távú eredményekre pazarolja el, a hosszú távú gazdasági növekedés és fellendülés kárára” – értékelte a helyzetet Miranda Xafa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt közgazdásza. Hangsúlyozta, hogy a hosszú távú állami beruházások nem maradhatnak el, így ugyanis a munkahelyteremtés üteme sem megfelelő.

Ez utóbbi márpedig különösen fontos lenne Görögországban. Szeptemberben továbbra is kiemelkedően magas, 18,6 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak, ami sokkal jobb ugyan a válság legrosszabb időszakában mért 28 százaléknál, de még mindig elmarad az euróövezeti átlagértéktől, amely mind szeptemberben, mind októberben 8,1 százalékon állt. A német WSI kutatóintézet decemberi adatai szerint ráadásul a görög minimálbér az egyik legalacsonyabb Európában, bár úgy tűnik, a kormány ezen most változtatna. Dimitrisz Canakopulosz kormányzati szóvivő arról számolt be, hogy a kabinet még idén emelni szeretné a minimálbért.

A tervezett lépés hátterében a 2019-ben esedékes parlamenti választás állhat, és az, hogy a közvélemény-kutatások alapján jelen állás szerint az ellenzéki Új Demokrácia győzelme valószínű. A voksolást legkésőbb szeptemberben meg kell rendezni, de egyes elemzők szerint gazdasági szempontból az lenne az optimális, ha már tavaszra előre hoznák, így ugyanis 2019 kisebb valószínűséggel lenne a halogatott reformok és a voksvadász intézkedések éve.zték ki. Nem ez az első alkalom, hogy Athén későbbre halasztja az erőművek értékesítését, eredetileg tavaly májusban szerettek volna tendert kiírni, és azt remélték, hogy októberre már meg is állapodhatnak egy érdeklődővel.

Újból elhalasztották a privatizációt

A befektetők még egy hetet kaptak arra, hogy ajánlatot tegyenek az 51 százalékban állami tulajdonban lévő PPC energiaszolgáltató három szénerőművére és a licencre, amellyel egy újabbat építhetnek – nyilatkozta az energiaügyi minisztérium egyik hivatalnoka a Reutersnak. Az újabb határidőt január 15-re tűzték ki. Nem ez az első alkalom, hogy Athén későbbre halasztja az erőművek értékesítését, eredetileg tavaly májusban szerettek volna tendert kiírni, és azt remélték, hogy októberre már meg is állapodhatnak egy érdeklődővel. | VG