Megegyezésre késztethet a realitás

M iniszterhelyettesi szinten ma újabb kétnapos amerikai–kínai tárgyalási forduló kezdődik Pekingben. A hírt pénteken jelentette be a kínai kereskedelmi minisztérium, és a tőzsdéken azonnal érződött is az optimizmus: a Shanghai Composite 2,05, a Shenzhen Component Index 2,76, a CSI 300-as index pedig 2,40 százalékkal emelkedett. Növekedéssel zártak a New York-i értéktőzsde főbb mutatói is, igaz, ezt segítették a kifejezetten jó munkaerőpiaci adatok, valamint az is, hogy Jerome Powell, a Fed elnöke bejelentette: a jegybank türelmes és rugalmas lesz a jövőbeni kamatemelésekkel. A piacok már 40 százalékos esélyt adnak annak, hogy a Fed az év végén kamatot csökkent. A Dow Jones 3,29, az S&P 3,43, a Nasdaq Composite 4,26 százalékkal erősödött egy igen turbulens hét zárásaként.

Elemzők látnak reményt a két fél közötti megegyezésre, mert a feszültségek hatása egyre inkább érződik Kína és az Egyesült Államok gazdaságán is. A kínai GDP 2018 harmadik negyedévében éves összevetésben 6,5 százalékkal bővült, ami 2009 eleje óta a legrosszabb adat, és a vámháborún kívül hozzájárult a belső kereslet csökkenése is. Elemzők arra számítanak, hogy a lassulás 2019-ben tovább folytatódik, a Világbank 6,2 százalékos bővülést vár, és pesszimistább előrejelzések szerint a növekedés még akkor sem lesz magasabb, ha sikerül rendezni a vitákat az Egyesült Államokkal. A 6 százalék körüli ütem pedig az utóbbi csaknem három évtized leggyengébb növekedése lenne Kínában.

Az Egyesült Államokban is egyre inkább érződik a feszültség negatív hatása. A washingtoni Ellátási Lánc Menedzsment Intézet (Institute for Supply Management – ISM) feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) decemberben a 2008-as pénzügyi válság óta nem tapasztalt mélységbe zuhant, a várt 57,9 pont helyett 54,1 pontra süllyedt a novemberi 59,3 pontról. Az ISM ma adja ki az amerikai gazdasági termelés mintegy 80 százalékát kitevő szolgáltatóipar BMI-jét, és bár az elemzők itt kisebb visszaesést várnak, a Reuters szerint hasonlóan negatív meglepetést okozhat az adat. Mindez pedig arra utal, hogy az amerikai GDP növekedése akár kisebb is lehet, mint az év első felére jelzett 2-2,5 százalék.

A két gazdaság lassulása elemzők szerint megegyezésre kényszeríti majd a feleket. Jim Paulsen, a Leuthold Group vezető befektetési stratégája egyenesen odáig ment a Politicónak nyilatkozva, hogy a kereskedelmi háború gyakorlatilag már véget is ért. „Ha az Egyesült Államok és Kína gazdasága is nagyon gyengül, akkor egyik félnek sem marad adu a kezében” – vélekedett a Wall Street egyik vezető stratégája.

Csökkentik a kínai bankok kötelező tartalékrátáját

A kínai jegybank bejelentette, hogy csökkenti a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, hogy mérsékelje a gazdasági növekedés meredek lassulásának kockázatát. A két lépcsőben végrehajtott intézkedéssel a Reuters becslése szerint mintegy 116 milliárd dollárt szabadítanak fel. Egy év alatt ez már az ötödik, de a legnagyobb mértékű csökkentés, a nagybankok esetében 13,5, a kis és közepes méretű pénzintézetek esetében pedig 11,5 százalékra vágja vissza a kötelező tartalékalap arányát. | VG