Reformokat vár a piac Bolsonarótól
Mind a piac, mind a szavazók türelmetlenül várják, hogy Jair Bolsonaro tegnap beiktatott brazil elnök munkához lásson, és megkezdje a kampányidőszakban ígértek megvalósítását. A befektetők abban reménykednek, hogy a volt katonatiszt piacbarát intézkedései fellendíthetik Brazília GDP-növekedését. A környezetvédő csoportok azonban már októberben pesszimistán fogadták Bolsonaro megválasztását, és félelmeik megalapozottak lehetnek az elnök tegnap kiadott rendelete alapján, mellyel az eddigi helyi szintről a mezőgazdasági minisztériumhoz utalták az állami erdők kezelésével kapcsolatos ügyek és a belföldi földigénylések elbírálását. Bolsonaro hivatalba lépésekor megismételte korábban kitűzött céljait, miszerint felszámolja a korrupciót, helyreállítja a közbiztonságot, és végrehajtja a tetemes költségvetési hiány csökkentéséhez szükséges gazdasági reformokat. A Michel Temer vezette előző kormány 7,8 százalékos költségvetési deficittel zárta 2017-et, és egyes elemzői becslések szerint a hiány tavaly már a 8,5 százalékos szintet is elérhette.
Bár a konkrét intézkedések megszavaztatásával a parlamenti szünet miatt februárig kénytelen várni az új kabinet, addig is rengeteg a teendő az átalakítások előkészítésével. A költségvetési deficit drasztikus csökkentéséhez kulcsfontosságú a gáláns, de fenntarthatatlan nyugdíjrendszer megreformálása. Erre már a volt elnök is kísérletet tett, ám a kongresszus nem fogadta el a javaslatcsomagot, amely tartalmazta a többi között a nyugdíjkorhatár-minimum bevezetését is. Gyorsabban átalakíthatja a kormány a rendszert, ha Bolsonaro és gazdasági szakértői a hónapokkal ezelőtt a kongresszus elé terjesztett reformjavaslatot próbálják elfogadtatni, ahelyett hogy egy teljesen új tervvel állnak elő – vélekedett a BR Partners alapítója. A Reutersnek nyilatkozó Ricardo Lacerda hangsúlyozta: csak így képzelhető el, hogy már az év első felében megoldhassák ezt az égető problémát.
A nyugdíjrendszer megreformálása mellett az új gazdasági miniszter, Paulo Guedes sokat remél a privatizációs tervektől is. A közgazdász több állami céget is eladna, és számításai szerint ezzel éves szinten mintegy 300 milliárd reál, azaz 77,5 milliárd dollár bevételre tehetne szert a kormány. Vezető bankárok ennél sokkal szerényebb eredményt, évi 50 milliárd reálos bevételt valószínűsítenek a privatizációs lépésekből, ám arra is felhívták a figyelmet, hogy ezeknek a megvalósításához belső és külső akadályokat is le kell még győzni. Problémát okozhat például, hogy míg a Guedes vezette tárca elsősorban külföldieknek szeretné eladni az állami vállalatokat, Bolsonaro több nacionalista nézeteket valló minisztere is ódzkodik attól, hogy stratégiailag fontos cégek kerüljenek idegen kézre. A privatizációs folyamatok felgyorsításához ráadásul a legfelső bírósággal való egyezség is elengedhetetlen. A közelmúltban két bíró, Ricardo Lewandowski és Marco Aurelio Mello is keresztbe tett az előző kormánynak az állami olajvállalat, a Petrobras egy részének értékesítésében.
Bolsonaro tervei szerint a fejlődő országok helyett ezentúl inkább a fejlettebb nyugati országok közül választ magának szövetségeseket Brazília, az elnök leginkább az Egyesült Államok felé hajlana. Bolsonaro, akit sokan csak a trópusok Trumpjaként emlegetnek, több ponton is hasonló elveket vall, mint az Egyesült Államok elnöke. Felvetette például, hogy az USA után Brazília is felrúghatja a párizsi klímaegyezményt. Emellett felszólalt a kínai terjeszkedés ellen, amely elsősorban az energia- és infrastruktúra-ágazatokat érinti országában.
