Japán is megszenvedi a kereskedelmi háborút

Több mint két éve nem látott mértékben esett vissza januárban a japán export. A statisztikai hivatal tegnapi adatai szerint a kivitel éves bázison 8,4 százalékkal csökkent, elemzők legfeljebb 5,5 százalékos zuhanásra számítottak. Az import viszont csak 0,6 százalékkal esett, szemben a 2,8 százalékos elemzői konszenzussal. Ennek következtében a külkereskedelmi mérleg hiánya ötéves mélypontra, 1415 milliárd jenre, nagyjából 12,8 milliárd dollárra zuhant. A jen csak kismértékben gyengült az adat láttán.

A válság óta talpra állni amúgy is képtelen japán gazdaságot tovább sújtja a kereskedelmi háború. Igaz, hogy a külső kereslet globálisan is csökken, de a japán export visszaesésének fő oka, hogy a Kínába irányuló kivitel óriásit zuhant: éves bázison 17,4 százalékot. A kínai holdújév okozta leállás is szerepet játszik a gyenge adatban, de csak részben, mivel tavaly januárban 30 százalékos volt az éves alapú exportbővülés. Ha nem rendeződik hamar a kereskedelmi ellentét az Egyesült Államok és Kína között, akkor Japán az idén lemondhat arról, hogy az exportra támaszkodhat – vélik a szigetország elemzői. Érdekesség, hogy Kínán vesztettek ugyan a japán exportőrök, de az Egyesült Államokon nyertek: éves alapon 6,8 százalékkal nőtt a kivitel, főleg a gépjárművek exportja miatt, az országgal való mérlegtöbblet pedig hét hónap óta először nőtt januárban, 5,1 százalékkal. Az Európai Unióba irányuló szállítmányok 2,5 százalékkal csökkentek.

Japán az elmúlt években nem képes erőre kapni, még a jegybank hatalmas mennyiségi lazítóprogramja ellenére sem. A negyedéves alapú GDP-növekedés hullámzik, a tavalyi utolsó három hónapban 0,7 százalékos volt, a megelőző negyedévben viszont mínusz 0,3 százalékos. A fogyasztói árindex sem képes megnyugtatóan emelkedni, a 2,4 százalék körüli munkanélküliség ellenére az infláció novemberben és decemberben is mínusz 0,2 százalékos volt. A piaci szereplők hangulata borúsnak mondható, az üzleti hangulatindexek két-három éves mélypontjukon vannak, a feldolgozóipari BMI pedig két és fél éves negatív csúcson.

Nem véletlen, hogy Kuroda Haruhiko jegybankelnök épp kedden beszélt arról, hogy ha kell, a jegybank tovább erősíti a stimulust. „Ha nem jelentkezik megfelelő inflációs nyomás, valamint ha a jen erősödni kezd, és az exporton keresztül árt a gazdaságnak, akkor csökkenthetjük a rövid és hosszú távú kamatszintet, vagy kiterjeszthetjük az eszközvásárlásokat.” Pedig a jen dollárral szembeni keresztárfolyama az idén nem számít kirívónak: nagyjából három és fél éve beragadt a 100-as és a 120-as szint közti sávba, ahol a válságot megelőzően több mint tíz évig volt. A szigetország exportőreinek ugyanakkor nagyon kényelmes volt a 2009 és 2014 közti, historikusan alacsonynak számító jenárfolyam.