Kihívásokkal szembesül a járműgyártás
Közép- és Kelet-Európa az elmúlt 15 év során jelentős autógyártási központtá nőtte ki magát, a régióban előállított személygépjárművek száma az említett időszakban megháromszorozódott – olvasható az Erste kutatói csoportjának jelentésében. Szlovákiában az ezer főre jutó elkészített autók száma 2017-ben meghaladta a 180-at (2018-ban pedig közelített a 200-hoz), míg ugyanez az érték Csehországban 133, Szlovéniában pedig 92 volt. A cseh ipari tevékenység legnagyobb részét az autóipar teszi ki, a GDP több mint 9 százalékát adja, és a személygépjárművek 90 százalékát exportra termelik – mondta el Lukas Prskavec, a Czech Invest autóipari részlegének üzletfejlesztési igazgatója az Automotive Logisticsnak. A szlovák
autógyártásnak a Jaguar Land Rover tavaly ősszel megnyitott új nitrai összeszerelő üzeme, a magyarnak pedig a Debrecenben épülő BMW-gyár adhat újabb lökést.
A sok pozitívum és kedvező tendencia mellett ugyanakkor kihívásokkal is szembesülhet a szektor a régióban. Az Automotive Suppliers Poland elemzője, Rafal Orlovsky például hangsúlyozta, hogy a lengyel autóipar teljesítménye erősen függ az EU-s, különösen a német piaci körülményektől. Márpedig a német autóiparra rányomta bélyegét a dízelbotrány, és az európai autóeladásokat visszavetette az üzemanyag-fogyasztás új tesztelési módszerének (WLTP) szeptemberi uniós bevezetése. A Kína és az Egyesült Államok között fennálló kereskedelmi feszültségek miatt visszaeső kínai kereslet pedig, közvetetten ugyan, de szintén éreztetheti a hatását a közép- és kelet-európai
autóiparban.
A növekvő valószínűségű hard Brexit a régióban a szlovákokat veszélyeztetné a leginkább, az országban gyártott járműveknek ugyanis 8,8 százalékát az Egyesült Királyságba exportálják, míg a csehek esetében ez az arány 7,3, a lengyeleknél pedig 7,1 százalék – nyilatkozta a Világgazdaságnak az Erste Group Research kutatója, Árokszállási Zoltán. Hangsúlyozta: ez a probléma Magyarországot csak kisebb mértékben érinti, a hazánkban gyártott járműveknek ugyanis mindössze 2,7 százalékát értékesítik a brit piacon.
A régióban a közelmúltban tapasztalt sztrájkok és bérnövekedések Árokszállási meglátása szerint nem veszik majd el az autógyártók kedvét a közép- és kelet-európai beruházásoktól. A Concorde privátbanki üzletfejlesztési igazgatója, Nagy Bertalan pedig leszögezte: a bérkorrekciós igények nem tekinthetők pusztán autóipari vagy régióspecifikus jelenségnek. Árokszállási szerint még az emelések mellett is költséghatékonyabb a régióban befektetni, mint Nyugat-Európában, ráadásul földrajzi szempontból is kedvező pozícióban vannak a kelet- és közép-európai országok. Hozzátette ugyanakkor, hogy hozzáadott érték terén még van ledolgoznivalója a térségnek, ennek ugyanis bőven több, mint a fele külföldről származik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint 2030-ra globális szinten 125 millió elektromos autó hajthat majd az utakon a 2018 végi 5 millió után. Nagy Bertalan ugyanakkor hangsúlyozta: bár a dízelautók iránti kereslet visszaesett, az egyre népszerűbb alternatív meghajtású kocsik mellett egyelőre jól fogynak a benzinesek is Európában, ez pedig régiós szempontból kifejezetten jó hír. Árokszállási Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a bejelentett tervekből kitűnik: az autógyártók az elektromos meghajtású kocsik gyártásába is szeretnék bevonni a régiót.
