Megjelent a legnagyobb svájci bank, a UBS műtárgypiaci befektetőknek szóló makroelemzése, amelyben a 2017-es évi adatok összegzését publikálták. Az elemzés szerint a globális művészeti piac a vártnál jobb eredményt ért el, a teljes forgalom 63,7 milliárd dollár volt, több mint 12 százalékkal emelkedett egy év alatt. A tranzakciók száma
8 százalékkal nőtt. A jelentés 2017-re vonatkozó öt fő megállapítása 2019-ben is fontos és időszerű a befektetőknek és a művészet kedvelőinek egyaránt.
Az első, hogy Kína (21 százalékos részarány) megelőzte Angliát (20 százalék) a műtárgypiac forgalom szerinti ranglistáján, és a második pozíciót mondhatja magáénak. Az Egyesült Államok még mindig piacvezető, az összforgalom 42 százaléka itt realizálódik. A UBS a közelmúltban vizsgálta az ázsiai milliárdosok vagyoni helyzetét, ennek alapján azt prognosztizálja, hogy 2022-ig Kína gazdagjai túlszárnyalják amerikai társaikat a műtárgypiaci befektetések terén, elsősorban a kínai magánmúzeum-alapítási láz okán.
Az elemzés második állítása, hogy a műtárgypiac leginkább az aukcióknak köszönheti a növekedését. Ez a dimenzió 27 százalékkal ugrott meg éves bázison, és azért is figyelemre méltó, mert a felmérések szerint több mint 300 ezer vállalkozás tevékeny a műtárgypiacon, közülük pedig alig 5 százaléknyi az aukciósház. Mindez mégsem jelenti azt, hogy a legtöbb eladást árveréseken hozzák tető alá. Továbbra is a kereskedők bonyolítják le az értékesítés 53 százalékát, de tény, hogy az általuk elért növekmény csupán 4 százalékos.
A harmadik tételmondat, hogy a műtárgypiac polarizálódik. Az egyenlőtlen eloszlás évtizedes jelenség, amely 2017-ben csúcsosodott ki: 2016-hoz képest 125 százalékkal nőtt a tízmillió dollár feletti áron eladott művek piaca. Eközben az egymillió dollár alatti árú műalkotások piaca folyamatosan csökken. A középső és alsó kategóriák áresése aggodalomra ad okot, és felmerül a növekedés fenntarthatóságának kockázata.
A UBS negyedszerre azt mondta ki, hogy ugyan az online térhódítása utolérte a műtárgy-kereskedelmet, a művészeti vásárok még mindig kulcsfontosságúak. Az előbbi az elmúlt öt évben 72 százalékos növekedést mutatott, 2017-es értékét 5,4 milliárd dollárra mérték, a megelőző év hasonló statisztikájához viszonyítva ez 10 százalékos plusz volt. A globális műtárgypiacon az eladások 8 százaléka online történik. Ezzel párhuzamosan a művészeti vásárok változatlanul a nemzetközi művészeti kereskedelem központi bástyái 15,5 milliárd dolláros összértékesítéssel.
A svájci pénzintézet további megfigyelése, hogy a műtárgyak szerepe egyre nő a vagyonkezelésben. Az amerikai gyűjtők körében végzett felmérés azt az eredményt hozta, hogy a legmagasabb keresetűek 35 százaléka aktív a műtárgypiacon, bár millió dollár feletti tételeket csak 1 százalékuk vásárol.
A befektetési szempontokat a megkérdezettek 32 százaléka mérlegeli, de gyűjteményépítéshez mindössze
8 százalékuk kéri szakértő tanácsát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.