Új front nyílhat a kereskedelmi háborúban
A z amerikai tőzsde jó hangulatát nem törte meg, hogy Donald Trump elnök beváltotta a fenyegetését, és szükségállapotot hirdetett a mexikói határon felépítendő fal finanszírozására. A kongresszus mindkét háza által elfogadott költségvetés ugyanis nem tartalmazta az általa elvárt összeget, de az elnök a jelek szerint nem merte megkockáztatni, hogy újra leállásra kényszerítse emiatt a kormányzatot.
Bár a vártnak megfelelően azonnal többen is bíróság előtt támadták meg a szükségállapotot, az több forrást is biztosít az elnök számára a 376 kilométer hosszú fal immár nyolcmilliárd dollárra nőtt költségeinek a finanszírozására. Az ár egy része – 1,38 milliárd dollár – szerepel a kongresszus által elfogadott költségvetésben, amelyet Trump pénteken aláírt. Ez azonban csak mintegy 88 kilométeres fizikai akadály felépítésére elegendő. Mick Mulvaney, a Fehér Ház kabinetfőnöke közölte: 3,6 milliárd dollárt csoportosítanak át a hadsereg építkezésekre szánt költségvetéséből – ez egyébként a MarketWatch szerint az egyetlen, amelyhez a szükségállapot kihirdetése nélkül Trump nem fért volna hozzá. A védelmi minisztériumnak le kell mondania további 2,5 milliárd dollárról, amelyet kábítószer-ellenes tevékenységre fordítanának a határ délnyugati részén. A pénzügyminisztérium pedig a kábítószer-kereskedőktől elkobzott pénzből ad 600 milliót a falépítésre. A piacokat a mexikói határnál jobban érdeklik az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások, ahol egyelőre nem értek el áttörést. A múlt heti fordulóval kapcsolatban Hszi Csin-ping elnök csupán annyit mondott: lépésről lépésre haladtak előre. A tárgyalásokat a héten Washingtonban folytatják. A kézzelfogható haladás hiánya miatt a piacok már nem is igazán reménykednek a megegyezésben, azzal is elégedettek lennének, ha Trump a kiszivárgott híreknek megfelelően kitolná az újabb vámemelésre megszabott március 1-jei határidőt – mondta a CNBC Newsnak Hannah Anderson, a J. P. Morgan Asset Ma-nagement világpiaci stratégája. „A piac belefáradt a kereskedelmi háború egy évébe, és alig várja, hogy végre elfeledkezhessen az egészről” – jelentette ki.
Lehet, hogy erre tovább kell várni, mint gondolnák, mert Trumpnak kilencven napja van eldönteni, hogy megnyissa-e a második frontot. A kereskedelmi minisztériumnak vasárnapig kellett az elnök elé terjesztenie régóta várt jelentését arról, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e a külföldi autó- és alkatrészimport. Trump 25 százalékos importvámmal fenyegetőzik, ami messzemenő következményekkel járna. Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet VG-nek is elküldött közleménye szerint az Egyesült Államokba irányuló német autóexport például hosszú távon majdnem 50 százalékkal visszaeshet. Rövid távon a teljes német autóexport 7,7 százalékkal csökkenhet, ami 18,4 milliárd eurónak felel meg, de Gabriel Felbermayr, az intézet igazgatója szerint a többi szektornak, illetve az exportnak köszönhetően az ország gazdasági vesztesége csak 11,6 milliárd euró lesz. A német autóipar hozzáadott értéke hétmilliárd euróval, vagyis mintegy 5 százalékkal eshet vissza. Sajtóértesülések szerint még Trump közvetlen munkatársai sem támogatják az autókra kivetett importvámokat, amelyek a Center for Automotive Research legfrissebb kutatása szerint átlagosan 2750 dollárral emelnék az autók árát, és 366 900 amerikai álláshely megszűnését okoznák.
