Phenjan viselkedése újabb szankciókat válthat ki
További gazdasági szankciókkal fenyegette meg Észak-Koreát John Bolton, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, miután a Yonhap dél-koreai hírügynökség hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Phenjan helyreállította a tongcsang-ri rakétakilövő állomás egy részét. A bontási munkálatokat Trump és Kim Dzsongun észak-koreai vezető első csúcstalálkozója után kezdték, a helyreállítást viszont a két politikus Hanoiban tartott múlt heti tárgyalása alatt is folytatták. Az információt megerősítette két amerikai kutatóintézet is.
Washington figyeli, hogy Phenjan valóban elkötelezett-e nukleáris programjának feladására – mondta Bolton a Fox televíziónak. Ha erre Észak-Korea nem hajlandó, akkor érvényben maradnak a gazdasági szankciók, sőt a kibővítésük várható. A szenátusban kedden benyújtottak egy kétpárti törvényjavaslatot, amely büntetőintézkedéseket javasol az észak-koreai kormányzattal kapcsolatban álló bankok ellen. A törvényjavaslatot Otto Warmbierről nevezték el, akit Észak-Koreában bebörtönöztek, majd munkatáborba küldtek, és kómában szállítottak vissza az Egyesült Államokba, ahol egy hét múltán meghalt.
Észak-Koreának a legrosszabbkor jönnének az újabb szankciók, mert a már meglévő büntetőintézkedések, valamint a természeti csapások, a termőföld hiánya, a korszerűtlen termelési módszerek és a működésképtelen állami elosztási rendszer következtében több mint tízéves mélypontra zuhant tavaly az élelmiszer-termelés. Az ENSZ tegnap kiadott figyelmeztetése szerint a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal esett vissza a 2017-eshez képest, a kiesés félmillió tonna, mindössze 4,95 millió tonna terményt takarítottak be a 25 milliós országban. Margareta Walhström, a Svéd Vöröskereszt elnöke személyes tapasztalatai alapján arról számolt be a Reutersnek, hogy a kukorica termésátlaga egyes helyeken 30 százalékkal maradt el a szokásostól, és idén várhatóan emelkedni fog az országban a rizs ára.
Tapan Mistra, az ENSZ észak-koreai koordinátora szerint az élelmiszerhiány miatt mintegy 3,8 millió embernek, vagyis a lakosság 6,6 százalékának van sürgősen szüksége humanitárius segélyre 120 millió dolláros értékben. A világszervezet azonban egyre nehezebben képes előteremteni a pénzt, tavaly például a szükséges összegnek csak a 24 százalékát adták össze a donorok, így ez a világ egyik legalulfinanszírozottabb segélyprogramja. Becslések szerint 11 millió ember alultáplált Észak-Koreában, és nem jut hozzá tiszta ivóvízhez, egészségügyi ellátáshoz és megfelelő higiéniai feltételekhez sem.
