A régiós kapcsolataira építi stratégiáját Peking

A kelet- és közép-európai országokkal folytatott kereskedelem fellendítését, az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztésekhez pedig az eddigieknél nagyobb pénzügyi támogatást ígért Li Ko-csiang Dubrovnikban. A kínai miniszterelnök múlt hét végén kétnapos 16+1 csúcstalálkozón vett részt, amelynek keretében kelet- és közép-európai, illetve olyan nyugat-balkáni országok vezetővel egyeztetett, amelyek csatlakozni szeretnének az Európai Unióhoz. Az eseményen csaknem negyven megállapodás született Kína és a részt vevő országok között, javarészt mezőgazdasági, online kereskedelmi, pénzügyi és technológiai területeken.

„Reméljük, hogy a 16+1-es együttműködés közelebb hozza egymáshoz Kínát és az Európai Uniót” – idézi a Reuters Lit. A miniszterelnök pár nappal korábban, az EU–Kína-csúcstalálkozón piacnyitást és egyenlő bánásmódot ígért az európai cégek számára. Li ezúttal is leszögezte: tiszteletben tartják az európai szabályokat, és bejelentette, hogy a közép-európai és a nyugat-balkáni országok vezetőivel 2020-ban Kínában egyeztet.

Jövőre azonban már 17+1 csúcstalálkozó néven rendezik meg az eseményt, hiszen az idén – az együttműködés 2012-es létrejötte óta először – új állam, Görögország is csatlakozott. Alekszisz Ciprasz elmondta: kulcsfontosságú minden lehetőséget megragadni, amellyel felszámolhatják a korábbi gazdasági válság nyomait – Athén tavaly nyáron lépett ki a nemzetközi mentőprogramból. A görög miniszterelnök azt is kiemelte: az ország profitálhat abból, hogy a kínai állami hajózási és logisztikai vállalat, a Cosco korábban befektetett a pireuszi kikötőbe, amely így az új selyemút egyik csomópontjává válhat.

Nem Görögország volt az egyetlen állam, amely csatlakozott a dubrovniki esemény résztvevőihez – Kínához, Albániához, Bosznia-Hercegovinához, Bulgáriához, Horvátországhoz, a Cseh Köztársasághoz, Észtországhoz, Magyarországhoz, Lettországhoz, Litvániához, Macedóniához, Montenegróhoz, Lengyelországhoz, Romániához, Szerbiához, Szlovákiához és Szlovéniához –, megfigyelőként Ausztria is részt vett az egyeztetéseken.

A csúcstalálkozón a Huaweit ért vádak is felmerültek, több államban sem engedélyezték ugyanis, hogy a kínai cég részt vegyen az 5G-hálózat kiépítésében. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök mellett Milos Zeman cseh államfő is kiállt a Huawei mellett, utóbbi leszögezte: szeretnének kimaradni a távközlési vállalat körüli nemzetközi hisztériából. Andrej Plenkovic horvát kormányfő ugyanakkor közölte: többen aggódnak, mert az együttműködés létesítése óta a kereskedelmi forgalom 50 százalékkal növekedett ugyan Kína és a kelet-európai országok között, ám alapvetően a kínai export megugrása miatt. A pekingi statisztikai intézet pénteken közzétett adatai szerint Kína 32,64 milliárd dollárnyi külkereskedelmi többletet könyvelhetett el márciusban az egy évvel korábbi 5,77 milliárd dolláros deficit után.

Kezdődhet a vasútépítés

Hamarosan aláírhatják a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó építési szerződéseket – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Dubrovnikban. Reményét fejezte ki, hogy olyan további projektek is megvalósulhatnak, mint például a Budapest és Bukarest közötti, nagy sebességű vasúti összeköttetés. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt újságíróknak, hogy Magyarország 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna egy esetlegesen megépülő horvát LNG-terminálban. A tárcavezető hangsúlyozta: a térség számára kritikus fontosságú, hogy diverzifikálni tudja a gázbeszerzési forrásait, a magyar állami cégek ugyanakkor csak abban az esetben kötnek le gázmennyiséget, ha az üzletileg is megéri.