Aranylázban égnek a nagy jegybankok

Kissé megcsappant a jegybankok aranyéhsége az első negyedévben, de a tavalyi trend megfordulására az idén sem lehet számítani. Az Aranyvilágtanács statisztikái szerint a központi bankok tulajdonában lévő arany mennyisége nem változott érdemben január eleje óta, 33 870 tonnán áll. Tavaly a jegybankok 651 tonnányi aranyat vásároltak nagyjából 27,7 milliárd dollár értékben, ez a legnagyobb mennyiség 1971 óta, amikor Richard Nixon megszüntette a dollárárfolyam aranyhoz rögzítését. A világ jegybankjai 2010 óta nettó vásárlói a nemesfémnek – a jelenség hátterében az áll, hogy diverzifikálják tartalékaikat és csökkentsék kitettségüket a dollárral szemben. Az Aranyvilágtanács statisztikája annyiban csalóka, hogy saját adatgyűjtési szabályzata miatt pár, kis tartalékkal rendelkező ország január óta eltűnt a listáról. A globális jegybanki aranytartalékok mértéke tehát vélhetően nőtt január óta, csak a világtanács statisztikája kicsit le van maradva.

Az első negyedévben két nagy jegybank tett ki magáért: az orosz és a kínai, amelyek valósággal zsákolják az aranyat. Az orosz aranytartalék 84 tonnával 2150 tonnára nőtt április elejére, a jegybanki tartalékoknak már 19,1 százalékát tárolják aranyban. Oroszország szintet lépett, tavaly még a hatodik legnagyobb aranytulajdonos volt, ma Kínát megelőzve az ötödik: Moszkva ötödik éve zsinórban a világ legnagyobb aranyvásárlója. Az orosz jegybank egyre inkább el kívánja magát szakítani a dollártól: az aranytartalékok növekedésével párhuzamosan megszabadult az amerikai állampapírjaitól. A jegybanki statisztikák szerint pedig devizatartalékai között a dollár aránya a tavaly év eleji 46 százalékról 22-re esett az idei első negyedévre. Kína is igyekszik lépést tartani az oroszokkal: jegybankja épp tegnap jelentett be újabb vásárlást, amivel már 52 tonnás az idei növekmény. Kína a hatodik a listán, ám 1894 tonnányi készlete az ország teljes tartalékából alig 2,5 százalékot képvisel. A jegybank a tetemes tartalékportfólió szélesítését tervezi.

Az idei adatok arra utalnak, hogy folytatódik a trend: a jegybankok dominálhatják az aranykereskedelmet. A világgazdaság lassulásával, a lefelé mutató kockázatok növekedésével és a geopolitikai kockázatok sűrűsödésével a jegybankok is az arany felé mozdulnak, ha biztonságos és értékálló befektetést keresnek. A kínai, az indiai és az orosz jegybank – korábbi nyilatkozataik fényében – az idén is folytatja a felvásárlást, bár azt nem tudni, hogy új szereplők is színre lépnek-e. Tavaly olyan országok is aranyfelvásárlásba fogtak, amelyek korábban évtizedekig távol maradtak a piactól. Lengyelország vett

8 tonnányit, a Magyar Nemzeti Bank pedig 3,1 tonnányi tartalékát megtízszerezte, 31,5 tonnára növelte. A Bank of America friss elemzése szerint a világ jegybankjainak legalább ötöde vesz az idén aranyat, de vélhetően ebből több lesz, mivel a kutatás szerint a jegybankárok 59 százaléka a nemesfémet tartja a legjobb eszköznek, ha a tartalékok diverzifikálásáról van szó.