Az EKB kész bevetni minden eszközt
Nem közölt új információt Mario Draghi a TLTRO program harmadik üteméről, de megerősítette, hogy vizsgálják
a negatív kamatok bankokra gyakorolt hatását.
Az Európai Központi Bank (EKB) kész bevetni minden lehetséges eszközt a 2 százalékos inflációs cél elérése érdekében – hangsúlyozta tegnap Mario Draghi. Ám az EKB elnöke az intézmény kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón megerősítette: egyelőre nincs szükség a teljes arzenál alkalmazására. Az EKB az ülésen egyébiránt a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat: az alapkamat nulla, az egynapos hitelkamat 0,25, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,4 százalék maradt, és a jegybanki közlemény szövege sem változott.
Az EKB helyzetértékelése szerint az árindex vélhetően csökkenni fog, de a feszes munkaerőpiac és a béremelkedés miatt már látszanak az inflációs nyomás jelei. Ugyanakkor Draghi már tavaly is arról beszélt, hogy látják a jeleit az árnyomásnak, mégsem kapott erőre az euróövezeti infláció. A jegybankár elmondta azt is, hogy a legutóbbi, márciusi kamatdöntő ülés óta eltelt időszakban beérkező makroadatok szerint a nyomott gazdasági bővülés tovább maradhat fenn, mint korábban becsülték. Magabiztosságot sugallva viszont hangsúlyozta, hogy az egyedi és országspecifikus lassító tényezők még az idén enyhülnek, ezért a gazdasági aktivitás is élénkülhet. „A recesszió rizikója alacsony, ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok vannak többségben, ezek közé tartozik a Trump-féle protekcionizmus és a Brexit egyelőre rendezetlen kérdése is.” Draghi bejelentésére a tízéves német államkötvény hozama 3 bázisponttal még mélyebbre süllyedt a negatív tartományba, az euró pedig pillanatok alatt 0,3 százalékot gyengült a dollár ellenében.
A fő kérdés az ülés előtt az volt, hogy Draghi ad-e támpontot a TLTRO program szeptemberben induló harmadik üteméhez. Az euróövezeti bankrendszernek nyújtott finanszírozási kölcsönökről eddig annyit lehetett tudni, hogy a futamidőt a második ütemhez képest megfelezik, csak két évre nyújtják, az ütem 2021 márciusáig tart. A hitelintézetek az idén február 28-án meglévő hitelállomány 30 százalékáig vehetnek fel hitelt – az egyes műveletek élettartama alatt –, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábához indexált kamatlábon. Draghi azonban a tegnapi ülésen vonakodott többet elárulni, mint mondta: meg kell várniuk, hogy a következő, júniusi monetáris politikai ülésig milyen konjunktúraadatok érkeznek be. Azt ígérte, hogy a következő ülés után bővebb tájékoztatást adnak a programról. Hozzátette: a kormányzótanácsnak elemeznie kell, hogy a tartósan negatív kamatok milyen hatással vannak a banki profitabilitásra, és hogy milyen eszközökkel lehetne kezelni a negatív hatásokat, ha szükséges.
Összességében Draghi szokásához híven óvatos volt, és nem közölt semmilyen érdemi, piacmozgató információt. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az idén lejár a mandátuma, és az EKB vezető közgazdászának, Peter Praetnek a mandátuma is. Mario Draghi utódja még nem ismert, és ugyan az EKB testületileg dönt, de az új jegybankár eltérő irányvonalakat határozhat meg. Az új közgazdász személye már biztos, az ír Philip Lane a befutó, aki szigorúbb hangnemet üthet meg Praetnél. Az EKB történetében amúgy sem szokatlan, hogy a leköszönő elnök a mandátuma végén már vonakodik új irányokat kijelölni a monetáris politikában.
