Csak a valutaalapra támaszkodhat Kijev
A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 17,5 százalékra csökkentette az alapkamatot az ukrán jegybank. A lépés sokat váratott magára, a piaci konszenzus szerint már a januári és a márciusi kamatdöntő ülésen is lazításra számítottak a befektetők. A hrivnya csak enyhén, 0,2 százalékot erősödött az euróval szemben a lépés után. Az ukrán jegybank 2017 második fél évében kezdte el a kamatemelési ciklust, 2018 őszéig összesen hatszor emelték az irányadó rátát. A szigorítást a drámaian gyorsuló infláció indokolta, az árindex 2017 nyarán megközelítette a 18 százalékot. A drágulást a kiemelkedő, 20 százalék fölötti béremelkedés, valamint az energiaárak megugrása okozta. Emellett a hrivnya árfolyamát is védeni kellett, ami a magas infláció és az IMF-program megakadása okozta piaci bizonytalanság miatt 15 százalékot gyengült az euró ellenében 2017-ben. A szigorítási ciklus sikeres volt, az infláció a jegybanki előrejelzéseknek megfelelő szintekre, 9 százalék alá csökkent, a hrivnya pedig az idén már csaknem 7 százalékos pluszban van a közös devizával szemben.
Elemzők szerint a kamatvágás ugyan javítja a helyzetet, de az ukrán pénzügyi stabilitás az IMF-program sorsától függ. 2020 végéig az országnak nagyjából 8,5 milliárd dollárt, a GDP 7 százalékának megfelelő összeget kellene a hitelezőinek visszafizetnie. Ez pedig a valutaalap segítsége nélkül szinte biztos, hogy nem sikerülne. Az ötéves ukrán CDS-felár ugyan csökken, de Venezuela és Argentína után a harmadik legmagasabb a fejlődő piacokon 551 ponttal. A magas országkockázat és a rossz adósságfinanszírozási múlt miatt a piacról csak rendkívül magas kamatra tudnák előteremteni a szükséges összeget. Főleg úgy, hogy az ország adósságának nagy része dollárban denominált, a hrivnya pedig, bár sokat stabilizálódott, de még sérülékeny devizának számít. A mostani IMF-program 2020 elején jár le, a legtöbb szakértő szerint az őszi parlamenti választás után a kormánynak rögtön el kell kezdenie a tárgyalásokat a szervezettel.
Ukrajna makrogazdasági helyzete sokat javult a 2013–2015-ös válság óta. Az elmúlt mintegy négy évben negyedévente bővülést mértek, a költségvetési deficit a 2014-es 4,6 százalékról 1,5 százalék alá csökkent 2017-re. A hrivnya árfolyama stabilizálódott, a devizatartalék pedig a 2016-os 13 milliárd dollárról az idei első negyedévre 22 milliárd dollárra nőtt. A jegybank 2,5 százalékos GDP-növekedésre számít az idén, a piaci konszenzus pedig 2,7 százalékos bővülést vetít előre.
Kivár a török jegybank
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a 24 százalékos alaprátát a török jegybank, a lépésre a líra csaknem 1,5 százalékot gyengült a dollárral szemben. A török deviza leginkább a piaci bizalom hiánya miatt nem tud stabilizálódni, a jegyzés az idén már 12,5 százalékot esett a dollárral szemben. A legtöbb szakértő szerint a devizagyengülés ellenszere a további kamatemelés lenne, amit viszont Recep Tayyip Erdogan államfő politikai okokból vélhetően nem enged. | vg
