Egyre komolyabb bajban a japán ipar

Aggasztó jelek érkeznek a japán gazdaságról – írja a Moody’s heti kitekintőjében. A Tankan első negyedéves felmérése szerint a feldolgozóipari vállalatok üzleti bizalma 19-es értékre csökkent a korábbi 12-ről, ami az elmúlt hat év legnagyobb visszaesése volt. A felmérés tanúsága szerint a cégek nem tudnak árat emelni a lanyhuló kereslet mellett, annak ellenére sem, hogy a munkabérek folyamatosan növekednek. Úgy tűnik, a kormány újabb nehézségekkel szembesül, amelyek akár arra is kényszeríthetik, hogy a forgalmi adó októberre tervezett emelését elhalassza. Bár a Reuters által megkérdezett elemzők szinte egyhangúlag arra számítanak, hogy a helyi áfa 8-ról 10 százalékra emelkedik, ez további negatív hatást gyakorolhat a fogyasztásra, és nem éri el inflatorikus célját.

A Tankan adatai a vállalati eredményekkel is szoros korrelációt mutatnak, 1991 márciusa és decembere között ez a mutató a Moody’s számításai szerint 0,8 volt. Ennek megfelelően a márciusi vállalati eredmények is gyengébbek lehettek a vártnál. A feldolgozóipar kiábrándító adatai inkább a globális kereslet lanyhulásából következnek, így az export- és technológiai fókuszú vállalatok véleményét tükrözik. A visszaesés nem látszik rövid életűnek, mert a tőkebefektetési tervekkel kapcsolatban is pesszimisták a cégvezetők. Míg az első negyedévben 14,3 százalékos növekedésre számítottak a tőkebefektetésekben, addig az áprilisban kezdődő időszakban ez a mutató 1,2 százalékra zuhant. A japán exportvállalatok teljesítménye nagy részben függ a kínai üzleti partnerektől, így például a Yaskawa Electric, a Fanuc és a Mitsubishi Electric is a kínai megrendelések visszaesése miatt csökkenti profit-előrejelzéseit. Csekély vigasz, hogy az elmúlt öt évben a szolgáltatóipari szegmens viszonylag stabil volt, ha a feldolgozóiparral vetjük össze – írja elemzésében a Moody’s.

Nehéz helyzetben van a jegybank is, mert a Tankan-felmérés általában jól jelzi előre a GDP-növekedés – amely a 2016-os fellendülés után 2017-ben elérte a maximumát – változásait. Most a Tankan azt mutatja, hogy a várt 0,8 százalékos év per év alapú növekedési ütem nem érhető el. Kuroda Haruhiko, a japán jegybank elnöke néhány napja úgy nyilatkozott, hogy a fókuszban most az export volumenadatai vannak, amelyeket lefelé húznak a kereskedelmi háborús feszültségek és a globális növekedési aggodalmak. Kuroda elmondta, hogy a jegybank – a világban szinte már egyedülálló módon – fenntartja a QQE eszközvásárlási programot és a hozamgörbekontrollt, egészen addig, amíg nem sikerül elérni a 2 százalékos jegybanki inflációs célt. Az infláció azonban 0,5 és 1 százalék között mozog.

„Általánosságban gyenge eredmények érkeznek, és a kilátások is romlanak. A lassuló gazdaság negatív hatással lesz a foglalkoztatottságra, és nő az esély arra, hogy a japán jegybanknak felül kell vizsgálnia monetáris politikáját” – érzékeltette a helyzet súlyosságát Mijazaki Hirosi, a Mitsubishi UFJ Morgan Stanley Securities szenior közgazdásza. Nehéz azonban erről a pontról továbblépni. Az elmúlt évek heves pénznyomtatása és az extrém alacsony kamatszintek kiszárították a kötvénypiacot, és a banki profitok is a töredékükre estek, ezért erős a pénzügyi szektor nyomása, hogy a jegybank változtasson a politikáján. Rossz hír ezért a pénzügyi szektornak, hogy a Kuroda vezette jegybank akár további monetáris ösztönző intézkedések bevetését is kilátásba helyezte, hogy ismét harcba szálljon a gazdasági lassulással. A jegybank elnöke a G20-ak ülése után nyilatkozva elismerte, hogy kevés tér maradt a kamatszint csökkentésére, de ez véleménye szerint nem jelenti azt, hogy a jegybank eszköztelen lenne.