Ellentmondást rejtenek a német makroadatok

Zavarba ejtő, egymásnak ellentmondó makrogazdasági adatok és hangulatindexek érkeznek az utóbbi hetekben Németországból. Múlt héten a Destatis közölte: a februári gyáripari megrendelések drámaian, 4,2 százalékkal zsugorodtak, ami négy éve a legsúlyosabb visszaesés, s erre a befektetők kisebb pánikkal reagáltak. Rá egy napra a februári ipari termelés mutatói felülmúlták a várakozásokat, a piac a másik irányba indult.

E hét elején azonban a külkereskedelmi adatok megint súlyos visszaesést mutattak export- és importoldalon is. Eközben a februári kiskereskedelmi forgalom 4,7 százalékkal bővült, ám az infláció folyamatosan lassul, 1,3 százalékra süllyedt. A zavart a hangulatindexek is fokozzák. A márciusi beszerzésimenedzser-indexek (BMI) aggasztó képet festenek a piaci szereplők várakozásairól, a kompozit BMI öt-, a feldolgozóipari csaknem tízéves mélyponton van. Az Ifo mutatója viszont kismértékben javul, a ZEW index pedig biztatóan emelkedik.

A helyzetet jól példázza, hogy a tízéves német államkötvény hozama az elmúlt egy hétben tizenkétszer, egy napon belül akár többször is átlépte a nulla százalékot, ide-oda pattogva a pozitív és a negatív tartomány közt.

A piac össze van zavarodva, nem tudja, mire figyeljen – válaszolta kérdésünkre Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank makroelemzője. Mint emlékeztetett: a tényadatok mindig fontosabbak a hangulatindexeknél, de a tapasztalatok alapján nem jó a helyzet. „Az elmúlt években a BMI mutatta a legnagyobb korrelációt a későbbi tényadatokkal, eszerint pedig a tavalyi lassulás az idén is kitart, márciusban pedig még a februári adatoknál is rosszabbak jöhetnek.”

A szakértő hangsúlyozta, hogy Németország esetében az ipari teljesítmény számít leginkább, az új autóipari szabványok pedig alaposan visszavetik a termelést. „Az Európai Központi Bank és az OECD is az olasz költségvetési helyzet mellett mindig az új szabványok okozta termelési visszaesést emlegeti, ha az euróövezet gazdasági kilátásairól van szó.” Az elemző szerint túlzók a piac félelmei, de valószínűleg csak 0,1 százalék körüli lesz a növekedés az első negyedévben.

Tartós gyengülés következhet, de recessziótól egyelőre nem kell tartani – véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte lehet, hogy az alacsony infláció és a nyomott GDP-növekedés nem a probléma, hanem egy új gazdasági rend tünete. „A vállalatok technológiai fejlődése lehet, hogy elmossa a fogyasztóiár-emelést, így az infláció alacsonyabb marad, a társadalom egy magas fejlettségi szintjén pedig annyira lecsökkenhet a fogyasztás, hogy az visszaveti a GDP-bővülést.” Virovácz rámutatott: Japánban gyakorlatilag már ez lehet a helyzet, és elképzelhető, hogy Németországban is eljött ennek az ideje. „Ez azonban egyelőre még csak teória, nem konkrétum.”