Petro Porosenko elnök meg sem várta a szavazatszámlálás megkezdését, már a vasárnapi második forduló exit polljának alapján elismerte, hogy vereséget szenvedett Volodimir Zelenszkij humoristával szemben. Nem is lett volna értelme várni: a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása után Zelenszkij 73 százalékkal vezetett, míg Porosenko nem érte el a 25 százalékot sem a Központi Választási Bizottság tájékoztatása szerint. A második fordulóban ugyanúgy 62 százalék körüli volt a részvételi arány, mint az elsőben.
Zelenszkijnek úgy sikerült ez a bravúr, hogy nincs semmiféle politikai tapasztalata, és nem volt programja sem azon kívül, amelyet egy népszerű tévésorozatban elnökként igért: megszüntetni a mindent behálózó korrupciót. Vasárnap esti sajtótájékoztatóján is elsősorban a donyecki válsággal foglalkozott. Azt mondta, folytatni akarja a konfliktus rendezésére életre hívott minszki folyamatot, valamint a Németország és Franciaország részvételével folytatott tárgyalásokat. Nagyszabású információs háborút ígért a konfliktus befejezése érdekében, de erről csak annyit árult el, hogy csapatával nagyon kreatív ötleteik vannak, amelyek megvalósításához kérik majd az újságírók és a bloggerek segítségét.
A választási győzelem csak az első és valószínűleg a legkönnyebb lépés volt Zelenszkij számára, aki hamarosan megtanulja, hogy más dolog eljátszani egy elnök szerepét, mint a valóságban betölteni ezt a pozíciót. A választóknak elegük volt az egyre növekvő inflációból és az életszínvonal folyamatos csökkenéséből, de senki sem tudja, hogy az új elnök milyen megoldást ajánl majd ezekre a problémákra. „Mivel teljes a bizonytalanság a gazdaságpolitikáját illetően, egyszerűen nem tudjuk, hogy mi fog történni, és ez aggasztja a pénzvilágot – mondta a Reutersnek Szerhij Fursza, a kijevi Dragon Capital befektetési bankára. – Látnunk kell, melyek lesznek az első döntései, az első kinevezései. Június előtt aligha tudjuk meg, milyen nagyok a kockázatok. Talán semmi nem fog változni” – tette hozzá. A következő hat hónapra valószínűleg az utóbbi lesz az igaz, akkor tartják a parlamenti választásokat. A jelenlegi törvényhozással a jövendő elnöknek szinte semmi esélye bármit sikerre vinni.
Zelenszkij szavahihetőségének azonban így is lesznek vizsgái, az egyik első és talán legfontosabb a PrivatBank, Ukrajna legnagyobb kereskedelmi bankja ügyében hozott döntés. A bankot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatásával államosították 2016-ban a bankrendszer megtisztításának részeként, egy kijevi bíróság azonban az elnökválasztás előtt pár nappal jogtalannak ítélte a lépést. A jövendő elnök a kampány során végig tagadta, hogy elnökként visszajuttatná a bankot oligarcha tulajdonosának, vagy kártérítést nyújtana neki az államosítás miatt. A dolog azért érdekes, mert ellenlábasai szerint Zelenszkij gyanúsan szoros munkakapcsolatot ápol az érintett Ihor Kolomojszkival, aki a sorozatát vetítő tévécsatorna tulajdonosa is.
A korrupció miatt Ukrajna majd harminc évvel a függetlenség elnyerése után is Európa egyik legszegényebb országa, pedig a gazdaság a számok alapján nem fejlődik rosszul. A gazdasági minisztérium a múlt heti előrejelzésében éves bázison 2,8 százalékos reál-GDP-növekedést jelzett erre az évre, és 3,8 százalékost jövőre, igaz, ez kevesebb az előzetesen várt 3, illetve 4,1 százaléknál. Hasonló az IMF előrejelzése is, amelyen nem módosítottak a múlt héten: 2,7 százalék 2019-ben és 3 százalék jövőre.