Német gazdaság: akkorát zakózott az autóipar, hogy csoda, ha Magyarország szárazon megússza
A magyar gazdaság szempontjából is lesújtó adatokat közölt szerda reggel a német statisztikai hivatal. A Destatis legfrissebb jelentése szerint augusztusban a német ipar teljesítménye 4,3 százalékkal csökkent havi alapon, az autóipar pedig szinte összeomlott, 18,5 százalékkal esett vissza. Az adat abszolút negatív meglepetés, a Bloomberg elemzői is ettől sokkal kedvezőbb számokat vártak. Utoljára 2022 márciusában, az orosz–ukrán háború idején láttunk hasonló megroppanást a német gazdaságtól. Ezek után nem csoda, hogy augusztusban a magyar ipari termelés is többéves mélypontra süllyedt, miután éves alapon 4,6 százalékkal, havi bázison pedig 2,3 százalékkal zsugorodott.
Német gazdaság: ebből recesszió lehet, ismét
Bár a Destatis a nyár végi termelés leállásokkal és karbantartásokkal magyarázta a gyászos számokat, az adatok mögé nézve nincs ok az optimizmusra. Augusztusban ugyanis 0,8 százalékkal csökkent a német ipar megrendelésállománya, ami már negyedik hónapja folyamatosan mínuszban van.
Az adatok rávilágítanak a Németországot sújtó tartós gyengeségre, amelyet a vámok, az energiasokk és a kínai verseny kumulatív hatása sújt
– állapította meg a Bloomberg a még hét elején közölt megrendelésállomány kapcsán. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a BMW éppen ezen a héten csökkentette az idei pénzügyi előrejelzését a kínai tartósan gyenge eladások és a vámokkal kapcsolatos költségek miatt, kiemelve a német exportfüggő autóipar nehézségeit. Erre pedig azután került sor, hogy a Bosch szeptember végén bejelentette, hogy további 13 000 munkahelyet szüntet meg az autóalkatrész-üzletágában.
A mostani ipari adatok után pedig szinte biztosra lehet venni, hogy a harmadik negyedéves GDP-növekedést is visszahúzza majd.
Carsten Brzeski, az ING globális makrogazdasági vezetője érhető okokból kifejezetten lehangoló képet festett a német kilátásokról. Az elemző szerint az eddig rendelkezésre álló havi adatok arra utalnak, hogy egy újabb negyedéves visszaesés jöhet, és ezzel akár a technikai recesszió kockázata is valós lehet.
Berlin hivatalos prognózisa 0,2 százalékos GDP-bővüléssel számol, ami könnyen elcsúszhat, így pedig az a veszély fenyeget, hogy az idei lehet a harmadik egymást követő év, amikor a német gazdaság recesszióba csúszik. Németország a második világháború óta nem tapasztalt ilyen mértékű és tartós gazdasági gyengülést.
Óriási pénzt szórna a német gazdaságba Merz, de azt is csak jövőre
A csalódottság annak fényében erőteljes, hogy a jelzőlámpa koalíció csúfos bukása után az elemzők és a befektetők is óvatos optimizmussal tekintettek a jövőbe. Fridrich Merz német kancellár a márciusi megválasztásakor azt ígérte, hogy
- a növekedést újraindítja,
- a bürokráciát csökkenteni fogja,
- a német infrastruktúrát és a gazdaságot pedig modernizálja.
Ezért pedig hajlandó volt feladni a CDU számára kulcsfontosságú költségvetési szigort, így az adósságféket is. A kifejezetten ambiciózus, 1000 milliárd eurós hitelcsomag főként infrastrukturális és védelmi ipari beruházásokat tartalmaz, ám valójában ezek az intézkedések egyre nagyobb eséllyel csak 2026-tól fejtik ki növekedési hatásukat. Talán ennek tudható be, hogy augusztusban nyilvános önkritikát gyakorolt Merz és elismerte, hogy a gazdaság sokkal rosszabb helyzetben van, mint várta.
Ezt önkritikusan is mondom, ez a feladat nagyobb, mint amit egyesek egy évvel ezelőtt elképzeltek
– fogalmazott a kancellár az észak-németországi Osnabrückben tartott beszédében. Szerinte nem pusztán a gazdasági gyengeség időszakát élik meg a németek, hanem a „gazdaságunk strukturális válságát.”
Lehet, hogy vége a német modellnek
A kancellár szokatlanul őszinte szavai mögött valójában az a felismerés áll, hogy Európa ipari nagyhatalma és legnagyobb exportőre komoly versenyképességi problémákkal küzd. Miközben az orosz–ukrán háború miatt jelentősen megdrágultak Németországban az energiaárak, a kínai ipari expanzió egyre súlyosabb kihívás elé állítja a német autóipart, amely folyamatosan szorul ki a távol-keleti ország piacáról. Ezt támasztja alá az európai autóipari szövetség, az ACEA legfrissebb jelentése, ami szerint az év első felében az uniós autógyártók Kínába irányuló exportja 44 százalékkal esett vissza.
A tavalyi év egyértelműen legnagyobb megrázkódtatása a teljes európai gazdaság számára Németország és a Volkswagen válsága. Németország felemelkedése és unión belüli vezető pozíciója ugyanis szorosan összefügg a wolfsburgi székhelyű vállalat történetével. A kezdetben állami támogatásokkal kistafírozott céget a mai napig a világ legnagyobb autóexportőreként tartják számon, ám a 14 millió darabos éves kapacitásának alig több mint kétharmadát képes volt kihasználni. Ehhez képest tavalyelőtt a Volkswagen csoport mindössze kilencmillió járművet gyártott le, ami értelemszerűen a vállalatot költségcsökkentésre és elbocsátásokra kényszeríti. A cégvezetés az indokok között a vártnál gyengébb keresletet és az elektromos átállás okozta elbizonytalanodást jelölte meg, de ennél valójában sokkal komplexebb a probléma.
Németország ugyanis elvesztette versenyképességének kulcsát, ami évtizedeken keresztül Európa vezető gazdaságává és a modern technológiák működtetőjévé tette, ez nem más, mint az olcsó orosz nyersanyag okozta gazdasági előny.
Az, hogy erről 2022-ben levágták, különös körülmények között, az Északi Áramlat felrobbantásával, kihúzta a szőnyeget Berlin alól. A Volkswagen drámája mellett ugyanezt látjuk a többi nagy múltú német cégnél, különösen az energiaintenzív ágazatokban, mint a vegyiparban tevékenykedőknél. A BASF 2023-ban jelentette be, hogy annyira megdrágult a termelés Németországban, hogy inkább úgy, ahogy van, a teljes gyártást áthelyezi Kínába.
Fontos azt is látni, amire Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök és EKB-elnök is felhívta a figyelmet, hogy az európai, köztük a német vállalatok óriási versenyképességi hátrányba kerültek azáltal, hogy a mai napig kétszer-háromszor drágább villamos energiát fizetnek, miközben a gáz esetében ez a különbség akár ötszörösére is rúghat az amerikai társaikhoz képest.
A német gazdaság bajait csak tetézte a vámháború, ami az európai autóipari szereplők számára komoly pénzügyi terhet jelent a jövőben. A legfrissebb adatok szerint a német autógyártók összesen akár 10 milliárd eurónyi veszteséggel is szembenézhetnek a megnövekedett vámterhek következtében. Ezek a vámok különösen az olyan cégeket érintik hátrányosan, amelyek nem rendelkeznek amerikai gyártóbázissal.
De mi lesz így a magyar gazdasággal?
Az augusztusi német ipari adat nem jó hír a magyar gazdaság számára sem, amely ezer szálon kötődik német gazdasághoz. A magyar kivitel 25 százaléka irányul közvetlenül Németországba, így a német megrendelések visszaesése azonnal érezteti hatását idehaza. Tavaly volt ez különösen látványos, amikor hónapról hónapra csökkent a magyar autógyártás teljesítménye a német ipari gondokkal együtt.
A német gazdaság maga alá teperte a magyart
– mondta tavaly novemberben a harmadik negyedéves GDP-adatok után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Végül ez vezetett ahhoz, hogy hiába várt 2024-ben 4 százalékos növekedést a kormány, végül 0,6 százalékkal nőtt a magyar GDP. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv idén is megismétlődik: a kormány eredetileg 3,4 százalékot várt, ezt már lejjebb hozta 1 százalékra, de az MNB szerint 0,6 százalékkal bővülhet kibocsátás.
