Kozmetikázott lehet a kínai GDP-adat

Jó ütemben bővült a kínai gazdaság, bár az elemzők egyrészt kételkednek az adatok hitelességében, másrészt figyelmeztetnek: nem biztos, hogy Kína jó úton halad.

Visszahozták a piac kockázatvállalási étvágyát a tegnap közzétett kínai makroadatok: a világ második legnagyobb gazdasága egyelőre nem lassult drámai mértékben. Az idei első negyedévben a bruttó hazai termék 6,4 százalékkal nőtt éves bázison, 1,4 százalékkal pedig negyedéves összevetésben. Az adatok enyhén meghaladják az elemzői várakozásokat, ugyanakkor egybeesnek a kormányzati előrejelzésekkel. A piac ugyan rendszerint kételkedik a kínai statisztikai hivatal hitelességében, de a tegnap érkezett többi makrogazdasági statisztika is arra enged következtetni, hogy a GDP-adat közel állhat a valósághoz. Az ipari termelés növekedése márciusban kilőtt, 8,5 százalékos lett a 6,2 százalékos konszenzus helyett, az ipari kihasználtság pedig 76 százalékon stagnált. Az állóeszköz-beruházások 6,3 százalékkal, a becslésnek megfelelően nőttek, a kiskereskedelmi forgalom pedig 8,7 százalékkal növekedett a 8,2 százalékos elemzői várakozással szemben.

A piac optimistán fogadta, hogy a kínai gazdaság a világgazdasági konjunktúra gyengülése ellenére nem lassul érdemben. Az ázsiai börzék többsége pozitív tartományban zárt, a nyugat-európai részvénypiacon is jó volt a hangulat. A befektetők érezhetően a kockázatosabb eszközök felé fordultak, az arany árfolyama négyhavi mélypontra esett.

Az adatok alapvetően a masszív állami szerepvállalásnak köszönhetők. A jegybank expanzív monetáris politikája, az adócsökkentések és a kormányzat infrastrukturális beruházásai becslések szerint a teljes kínai GDP 4,25 százalékát, bő 600 milliárd dollárnyi jüant pumpáltak a gazdaságba. A probléma, hogy

a kormányzat két legfontosabb célja a növekedési lendület fenntartása és a pénzügyi stabilitás elérése. A hitelfüggő kínai gazdaságban viszont a két cél nehezen egyeztethető össze, nem véletlen, hogy néha a kormányzat kommunikációt vált: hol az egyik, hol a másik célt jelöli meg prioritásként. Az elmúlt hónapokban több elemző, a héten pedig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is arra figyelmeztetett: a túlzott ösztönzés középtávon pénzügyi egyensúlytalansághoz és a hitelpiac bedőléséhez vezethet. A helyzet viszont ellentmondásos: egyáltalán nem biztos, hogy a stimulus visszafogásával a gazdaság a következő negyedévekben is 6 százalék fölött bővül.

Az elemzők ugyanakor kiemelték, hogy a vállalati szektor eladósodottságának mértéke már most komoly pénzügyi kockázat. Márciusban az állam és az állami bankok által kihelyezett teljes hitelösszeg 426 milliárd dollár volt, szemben a februári 104 milliárddal. A jegybank is érzékeli a problémát, tegnap, a GDP-adatok megjelenése után közölte: megkezdődött a csaknem 1 milliárd dollárnyi, hosszú lejáratú finanszírozást biztosító program leépítése. A likviditás szűkülésének hírére négyéves csúcsra, 3 százalékra ugrott az egynapos repo kamatláb. A következő negyedév dönti el, hogy a bank- és a vállalati szektor hogyan muzsikál az egyre drágább és ritkább állami hitelekkel.

Az elemzők világszerte figyelmeztettek: a mostani kedvező adat nem jelenti azt, hogy Kína jó úton halad. A statisztikai hivatalnak jó oka lehetett szépíteni az adatokat, mivel a kereskedelmi tárgyalásokon erőt kell felmutatni Washingtonnal szemben.