Milliárdos megállapodásokat kötöttek a kínai csúcson részt vevő országok

Kedvező hitelekkel és a környezetvédelmet szolgáló projektekkel próbálja Kína vonzóbbá tenni az új selyemutat.

Az Egy övezet, egy út (BRI) fórumon több mint 64 milliárd dollár értékben kötöttek együttműködési megállapodásokat – jelentette be a 37 ország állam- és kormányfője részvételével megrendezett pekingi csúcstalálkozó után Hszi Csin-ping kínai elnök. Ez 283 megállapodást, egyebek mellett kormányok közötti egyezményt, a gyakorlati együttműködésről, illetve együttműködési platform létrehozásáról szóló megállapodást takar. Ezzel a kezdeményezés programjainak az összértéke elérte a 3,67 ezermilliárd dollárt Ázsia, Európa, Afrika és Dél-Amerika országaiban.

Az új selyemútnak is nevezett BRI-re is érvényesek lesznek a piaci alapelvek, és minden résztvevő számára biztosítja a fenntartható fejlődést – próbálta megnyugtatni a kínai államfő a kétkedőket, akik szerint Peking adósságcsapdába csalja a részt vevő országokat, így szilárdítja meg felettük a befolyását. „Az együttműködés magasabb minőséget és fényesebb kilátásokat ígér” – mondta. A találkozó végén kiadott közös nyilatkozat szerint a résztvevők egyetértettek abba, hogy a projekteket a globális hitelcélok tiszteletben tartásával finanszírozzák majd. A fenntartható hiteleket irányzó megoldást üdvözölte a fórumon részt vevő Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki szerint ez „a jó irányba tartó előrelépés”. Hszi zéró toleranciát ígért a korrupcióval szemben, Ji Kang, a kínai jegybank kormányzója pedig bejelentette, hogy a pénzintézet „nyitott, piacorientált finanszírozási és befektetési rendszert” hoz létre.

Kína már korábban is igyekezett elfogadhatóbbá tenni a kezdeményezést, és ennek látszanak az eredményei. Sikerült nyolc újabb államot bevonni a BRI-be, például most először vett részt a csúcstalálkozón Mahathir Mohamad malajziai kormányfő, aki korábban az új selyemút egyik legélesebb délkelet-ázsiai kritikusa volt. Most teljes támogatásáról biztosította a kezdeményezést, miután országa márciusban megállapodást kötött Kínával egy vasútvonal 10,7 milliárd dollár é rtékű helyreállításáról, amelyet januárban még elutasított. Ugyancsak a múlt hónapban csatlakozott a BRI-hez a G7-ek közül elsőként Olaszország, a múlt heti fórumon pedig többek között Ausztria, Svájc és Szingapúr is követte Japán, Franciaország, Kanada, Spanyolország, Hollandia és Ausztrália példáját, és bejelentkezett az úgynevezett harmadik országbeli piaci együttműködésre, vagyis vállalta, hogy segít a fejlődő országok infrastruktúrájának fejlesztésében.

A zárónyilatkozat az elérendő célok között sorolta fel a multi- és bilaterális kapcsolatok elmélyítését, a földi, vízi, légi és kiber-infrastruktúra fejlesztését, a 38 pontos dokumentum azonban nem tartalmaz konkrét programot a globális gazdasági-infrastrukturális terv jövőjét illetően. A 2017-es első fórum zárónyilatkozatától eltérően azonban többször is hangsúlyozza, hogy a projekteknek a lehető legmagasabb minőséget kell képviselniük.

Kiemelt helyet kapott a fórumon a környezetvédelem is. Hszi elnök minden nyilvános megszólalásában kiemelte, hogy Kína elkötelezett a zöldmegoldások iránt, és a közös nyilatkozatban is szerepel, hogy a BRI hozzá kíván járulni az ENSZ 2030-ra kitűzött klímavédelmi céljainak megvalósításához. A kritikusok szerint azonban a BRI projektjeinek egy része széntüzeléssel működő üzemek kialakítását finanszírozza, vagyis nagymértékben hozzájárul a környezetszennyezéshez.