Csúcson az euróövezeti hitelezés
Az Európai Központi Bank (EKB) érdemben foglalkozik a negatív kamatkörnyezet banki profitabilitásra gyakorolt hatásával, de a hitelezésen már bőven látszik a monetáris ösztönzés pozitív hatása. Az euróövezet háztartási hitelezésének bővülése ugyanis újra a válság előtti szintekre ért – közölte a héten az Európai Központi Bank. A jegybanki adatsorok szerint a háztartási hitelek kihelyezésének bővülési üteme 3,4 százalékra ért, oda, ahol utoljára 2009-ben volt. A vállalati hitelezés is rohamléptekkel bővült, májusban már 3,9 százalékos volt az éves bázisú ütem, bár ez még elmarad a 2009-es
4 százalék fölötti értéktől.
A hír vélhetően még jobban megnyugtatja azokat a befektetőket, akik attól tartottak, hogy a bankszektor az európai gazdasági lassulása miatt visszafogja a hitelkihelyezést. A hitelezés lehetséges megtorpanását az EKB is problémának ítélte, ezért indítja el szeptemberben a bankoknak nyújtandó, hosszú futamidejű hitelprogram (TLRTO) harmadik szakaszát. Az EKB nem titkolt célja, hogy segítse a bankszektort a hitelezés felfuttatásában, és hogy megóvja az ágazat jövedelmezőségét a negatív kamatkörnyezettől. Ráadásul a program előző szakaszában kiszórt hitelek visszafizetése jövő júniusban válik esedékessé, és több tagállam bankrendszerében, különösen az olasz pénzintézeteknél, akut forráshiány léphet fel a törlesztéskor. Az EKB ezenfelül érdemben foglalkozik a többszintű betétikamat-rendszer bevezetésével is. Ennek lényege, hogy bankok overnight betéteire más, magasabb kamatláb vonatkozna, mint az egyéb betétesekre: akár nulla százalék a mostani negatív helyett, ami nem sarcolná a pénzüket parkoltató hitelintézeteket. Jelenleg a negatív betéti kamatok miatt évi 7 milliárd
eurót fizet az európai bankszektor az overnight betétekért.
A Reuters még március végén adott hírt két jegybanki forrás alapján, hogy az intézmény megfontolja a kétszintű betéti rendszer bevezetését, a kormányzótanács június folyamán tárgyalja újra a témát.
E hónap elején Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke arról beszélt, mennyire káros lenne a kétszintű rendszer bevezetése. A jegybankár szerint keveset nyerne a szektor az emelt betéti kamattal, ám az eurózóna sokat vesztene azon, hogy a kétszintű rendszer bevezetése biztosan kitolja a monetáris normalizálás időpontját. A rendszer ugyanis elemzők szerint annyira bonyolult, hogy biztos nemcsak egy rövid időre, hanem legalább középtávra kellene szólnia. Weidmann ráadásul hozzátette: az EKB feladata az árstabilitás elérése, nem pedig a banki profitok biztosítása.
Tegnap tette közzé az EKB féléves pénzügyi stabilitási jelentését is, amelyben szót ejtett a profitabilitásról. Az intézmény szerint a bankoknak csökkenteniük kell költségeiket és új bevételi források után kell nézniük, tehát nem a kétszintű rendszer a megoldás. Az EKB hangsúlyozta azt is: a pénzügyi fegyelem hiánya, a költségvetési és strukturális reformok halogatása növelheti a nyomást a sebezhetőbb tagországokra, amelyek így drágábban jutnak hitelhez a nemzetközi tőkepiacokon.
