Juncker utódjának kijelölése éket vert az uniós vezetők közé
Elfogadtak egy tízpontos politikai állásfoglalást az Európai Unió tagállamainak vezetői a tegnapi nagyszebeni csúcstalálkozón azzal kapcsolatban, milyen stratégiai célkitűzésekre szeretnének koncentrálni a 2019–2024-es időszakban – jelentette be Klaus Iohannis román államfő. Az állam- és kormányfők vállalták többek között, hogy megvédik Európát és az egységes piacot, és azon dolgoznak, hogy visszaszorítsák az egyenlőtlenségeket az egyes országok gazdaságai között, befektetnek a jövő technológiáiba, illetve vezető szerepet vállalnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az Európai Tanács várhatóan júniusban véglegesíti a dokumentumot – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Emmanuel Macron francia elnök indítványozta, hogy emeljék az
Európai Unió stratégiai célkitűzései közé azt, hogy 2050-ig nullára csökkentik a térség szén-dioxid-kibocsátását. A tervet hét másik ország is támogatta, konkrét intézkedésjavaslat azonban nem született ezzel kapcsolatban a tegnapi csúcson, és a hivatalos stratégiai célkitűzések közé sem került végül be ez a kitétel.
A tagállami vezetők nem jutottak közös nevezőre azzal kapcsolatban, hogy milyen elvek szerint dőljön majd el, hogy ki követi Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság (EB) elnöki posztján. Sebastian Kurz osztrák kancellár a csúcsjelölti rendszer mellett szólalt fel, szerinte a legtöbb EP-helyet megszerző pártcsalád jelöltje álljon a parlament élére. Emmanuel Macron francia elnök és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azonban ezt nem tartja jó ötletnek. Az unió új vezetőit – az EB elnöke mellett az Európai Központi Bank és az Európai Tanács vezetőjét – a tervek szerint júniusban nevezik ki. Tusk az uniós tagállamok vezetőit újabb találkozóra hívta május 28-ra.
