Kína és az USA húzza az energiapiacot
A globális energiapiaci beruházások tavaly 1800 milliárd dollárra rúgtak, ezzel három év csökkenés után stabilizálódtak a világszintű költések. A tavalyi már a harmadik olyan év volt, amikor a villamosenergia-ipari beruházások világszinten megelőzték az olajtermelésre és -feldolgozásra fordított kiadásokat: az előbbiek elérték a 775 milliárd dollárt, az olajiparba pedig 726 milliárd dollárnyi tőke áramlott a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint. Továbbra is Kínában és az Egyesült Államokban fektetik be a legnagyobb pénzeket, a két szuperhatalom minden globálisan elköltött 10 dollárból 2-2-t költ el. Az Egyesült Államok növekedése erőteljesebb volt tavaly, így csökkent a két ország közötti különbség, de még mindig Kínában fordítottak többet energiaipari fejlesztésekre – mintegy 370 milliárd dollárt –, míg az USA-ban 350 milliárd dollárt. Az örökös harmadik az Európai Unió piaca, itt 210 milliárd dollárt költöttek a területre. Jelentősnek mondható még Ázsia energiapiaca, elsősorban Indiának köszönhetően. A sor végén a világ legszegényebb régiói (például szubszaharai Afrika) találhatók. Ez utóbbi területek a beruházásokból mindössze 15 százalékkal részesedtek, miközben a világ népességének 40 százaléka él itt, vagyis a fenntartható fejlődés eléréséhez ezeknek a térségeknek a jelenleginél sokkal nagyobb energiapiaci beruházásokra lenne szükségük – írja az IEA.
Míg a villamosenergia-ipari beruházások stabilizálódtak, addig az olaj- és gázipari befektetésekről ez nem mondható el. A jelentést készítő ügynökség szerint ez azért aggasztó, mert a globális olajigény a jövőben emelkedni fog. A beruházók jelentős bizonytalansággal néznek szembe, mivel változnak a piacok és a technológiák. Emiatt a világ nem fektetett be elegendő tőkét a hagyományos energiatermelésbe ahhoz, hogy legalább fenntartsa a fogyasztási szintet, és nem költ a szükséges mértékben a megújuló technológiákra sem, hogy érdemben lassítsa a klímaváltozást.
A jövőt övező bizonytalanság miatt a befektetők csökkentik a kockázataikat, ezért a gyorsabban megvalósítható projekteket preferálják az áram- és az olajtermelésben is, ezért fordultak a befektetők a nap- és szélenergia, valamint az Egyesült Államokban a palagáz felé. Ennek ellenére világszinten nőtt a szénerőművek súlya a villamosenergia-termelésben – főleg az új kínai erőműépítések miatt. Az IEA szerint a szén-dioxid-kibocsátás – csökkentése vagy legalább megállítása végett – ösztönözni kellene a termelőket a régi szénerőművek előrehozott bezárására, ezenkívül támogatni kellene a szén-dioxid-leválasztási technológiák fejlesztését. A szénerőművek – olcsóságuk miatt – még hosszú ideig, évtizedekig maradnak az energiatermelésben, mivel a feltörekvő gazdaságok így tudják gyorsan és olcsón fedezni energiaigényüket.
Alternatívban voltunk jók
A magyarországi energiaiparban tavaly a 2017. évihez képest 39 százalékkal nőtt a fejlesztések volumene. Emögött elsősorban az alternatív energiát hasznosító
létesítmények (szélerőművek, napelemparkok, geotermikus hőerőművek) telepítése állt a Központi Statisztikai Hivatal Helyzetkép a beruházásokról 2018 című jelentése szerint. | VG
