Nem gyűrűzik be hozzánk a líraválság
Tovább ütik a befektetők a török lírát: a dollárral szembeni jegyzés tegnap 1,5 százalékos mínuszban állt. Hétfő hajnal óta bő 2,5 százalékot gyengült a török fizetőeszköz, az idén már 16 százalékot vesztett értékéből. A többi török eszköz sem teljesít jobban. A vezető isztambuli részvényindex tegnap 2 százalékos mínuszban volt, a tízéves török államkötvényhozam pedig csaknem 120 bázispontot emelkedett, ahogy a befektetők szabadulnak az eszköztől. A kétéves hozam nem mozdult érdemben, így a két- és tízéves közti különbözet mínusz 318 bázispontra emelkedett, a török hozamgörbe 2017 januárja óta inverz.
Az eladási hullám hátterében több tényező áll. Egyrészt a török választási bizottság megsemmisítette az ellenzéki győzelmet hozó isztambuli önkormányzati választás eredményét. A döntést Recep Tayyip Erdogan államfő kényszerítette ki, a piac a jogállami intézményrendszer hatékonyságát félti, és menekíti a tőkét Törökországból. A kereskedelmi háborús feszültségek is ártanak az országnak, világszerte csökkent a kockázati étvágy, ami megviseli a legkockázatosabb gazdaságok deviza- és kötvénypiacait. Harmadrészt Erdogan ismét kiélezi a konfliktust a nyugati államokkal: offshore olajfúró platformot kezdenek működtetni a Ciprus déli, tehát a Törökországtól független részéhez tartozó vizeken. Nem utolsósorban pedig a befektetők keveslik a reformok hatékonyságát, és a gazdaság érdemi hűtésére várnak.
A török lírával párhuzamosan gyengülni kezdett a forint is, az euróval szembeni jegyzés 0,3 százalékot esett a héten. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint nincs szoros összefüggés a két deviza mozgása között. „A líra gyengülésének nincs direkt hatása a forintra, a piac már nem egy kosárban kezeli a török és magyar eszközöket.” A szakértő szerint a forint fundamentálisan sokkal stabilabb deviza, ahogy Magyarország is ellenállóbb gazdaság Törökországnál. „A forintgyengülést leginkább a borongós nemzetközi hangulat okozhatja.”
Varga Zoltán, az Equilor devizaelemzője hangsúlyozta: 2015 óta a magyar eszközök árfolyammozgása valóban nem korrelál a fejlődő és a feltörekvő piacok eszközeivel, de a líragyengülésnek lehet némi hatása a forintra. „Több alapkezelő még egy csomagban kezel minket a törökökkel, így ha szabadulnak a török devizától, az áttételesen egy kicsit megmozgathatja a forintot.” Az elemző szerint azonban a mostani forintgyengülés nem a líra, inkább a holnapi inflációs adatra való várakozás következménye. „Nagyon gyorsan nő a piaci konszenzus, múlt héten még 3,5 százalék volt, ezen a héten már 4 százalék, ami nagyon közel van a Magyar Nemzeti Bank tűréshatárához.” Varga Zoltán is megemlítette a kereskedelmi konfliktust, mint a forintgyengülés hátterében lévő tényezőt, ám mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az MNB és a nagy jegybankok kommunikációja és döntései hatnak leginkább a hazai devizára.
