Szakértői vélemény
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese
Az államadósság összetételében érdemi változások mentek végbe a közelmúltban – az állampapírok ötödét a lakosság birtokolja, a külföldiek súlya a válság előtt jellemző 50 százalékról egyharmadra csökkent, a devizakötvények államadósságon belüli aránya pedig feleződött. Ez a változás – karöltve a lakossági hitelek forintosításával – növeli a forint emiatti árfolyamváltozásának adósságszolgálaton keresztüli – jellemzően ellentétes – hatását. Ez önmagában stabilabb kamatpolitikát és szabadabban változó árfolyamot eredményezhetne. Az államadósságon belül jelentősen megnőtt (arányaiban háromszoros), évente átárazódó kötvények súlya viszont arról gondoskodik, hogy ez a szabadság ne legyen korlátlan: ha a forint gyengülése kilép a komfortzónából, az általa generált infláció várhatóan nagyon gyorsan jelentkezik a lakossági kamatelvárásokban, és így a költségvetési kamatkiadások növekedésében.
