Vegyes az európai kiskereskedelmi kép

Stagnált az euró­övezet kiskereskedelmi forgalma márciusban februárhoz képest, míg az Európai Unióé 0,3 százalékkal növekedett. Éves bázison az euró­zóna forgalma 1,9 százalékkal, a teljes közösséggé 2,9 százalékkal bővült. Az adat enyhén felülmúlta a várakozásokat, de számottevő piaci hatása nem volt, mivel az európai kereskedők inkább a kereskedelmi háborús fejleményekre figyeltek. Ráadásul a forgalom csak 0,1 százalékponttal volt jobb, mint a piaci konszenzus.

Az eurózóna és a teljes közösség kiskereskedelme egészségesen nőtt az idei első negyedévben. A forgalom 1,4 százalékkal bővült, csaknem négy éve nem növelték ennyivel a fogyasztásukat az uniós polgárok három hónap alatt. A növekedési ütem ugyanakkor lassul, januárban még 0,9 százalékos, februárban pedig 0,5 százalékos volt a 19 tagú és a 28 tagú csoportban is. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a havi bázisú, tisztított forgalmi adatok januárban, a karácsonyi szünet után mindig alacsonyak.

A részletes adatokat tekintve vegyes a kép, hogy mely országok és mely régiók járultak hozzá leginkább a bővüléshez. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságai közül az első három hónapban a német és a brit forgalom is 2,5 százalékkal nőtt, míg a francia csak 1-gyel. A kelet-közép-európai régióból, amely az uniós gazdasági növekedés motorja, még változatosabb számok érkeztek. A horvát kiskereskedelem kiemelkedően, 3,8 százalékkal bővült három hónap alatt, míg a román és a lengyel 2,9, illetve 2,6 százalékkal. A hazai forgalmi növekedés 1,7 százalékkal a középmezőnybe tartozik, a szlovákok fogyasztása azonban

1 százalékkal visszaesett az első negyedévben. A térségben kifejezetten fejlettnek számító Szlovénia kiskereskedelmi forgalma pedig meredeken, majdnem 3,5 százalékkal zuhant az első három hónapban. Az éves bázisú adatokat tekintve már látszik, hogy a kelet-közép-európai régió fogyasztása az alacsony bázis miatt jóval dinamikusabban növekszik. Különösen a román és a horvát vásárlók hajtják a térséget.

Az első negyedévben a fontosabb termékek közül az élelmiszerek, az italok és a dohányáruk forgalma 0,8 százalékkal növekedett a monetáris unióban, és 0,9 százalékkal a teljes közösségben. Az elektronikai felszereléseké 3, a számítástechnikai árucikkeké pedig 3,8 százalékkal, az üzemanyagok forgalma azonban csak 0,4 százalékkal nőtt a 19 tagú övezetben, és 1,2 százalékkal az unióban, ami relatíve magas adat ahhoz képest, hogy ezalatt a kőolaj világpiaci ára 35 százalékkal emelkedett.