Erősen fékez Szlovákia
Veszélyben forog Szlovákia első kiegyensúlyozott költségvetése. Bár a pénzügyminisztérium 2019-ben az államháztartás egyensúlyát ígérte, a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) e héten közzétett középtávú prognózisa szerint idén a deficit elérheti a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 0,7 százalékot is – közölte Peter Kazimír, a jegybank elnöke. A dolog pikantériája, hogy Kazimír májusig a pénzügyminiszteri posztot töltötte be. Ha a kormány nem foganatosít hiánycsökkentő intézkedéseket, akkor 2020-ban és 2021-ben a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány egyaránt 0,8-0,8 százalékra kúszik fel – tette hozzá Ódor Lajos, a nemzeti bank alelnöke. Kazimír azzal magyarázta a romló pénzügyi egyensúlyt, hogy az idei állami költségvetés összeállításakor a 2018 szeptemberi előrejelzésekből indultak ki, amikor még azzal számoltak, hogy idén Szlovákia gazdasága 4,6 százalékkal nő, ehhez képest a most ismertetett legfrissebb jegybanki előrejelzés már csak 3,3 százalékkal számol. A nemzeti bank az év eleji előrejelzéshez képest 0,2 százalékponttal vágta vissza az idei GDP növekedési ütemét, és a 2020-ast is pontosan ennyivel faragta le (3,2 százalékos növekménnyel számolva), viszont a 2021-es 2,8 százalékos előrejelzésen nem változtatott. Szlovákia gazdasága tavaly még 4,1 százalékkal bővült. Az NBS úgy véli, idén 1,2 százalékkal nő a foglalkoztatottság, ami 30 ezer újabb munkahelyet jelent, azaz a munkanélküliek számának eleve történelmileg legalacsonyabb szintje tovább csökken. Ezzel párhuzamosan emelkednek a nominális bérek, mégpedig a tavalyi 6,1 százalékot követően idén 6,7 százalékkal, jövőre a növekedési ütem 6,1, 2021-ben pedig 5,5 százalékra szelídül. Az infláció mértéke mindhárom évben 2,5 százalék körül mozog majd, vagyis a lakosság reálbevételei tovább nőnek. A tavalyi országos átlagbér 1013 euró volt, vagyis ha a prognózis beigazolódik, akkor idén 1080 euró, jövőre mintegy 1140 euró, 2021-ben pedig 1200 euró környékén mozoghat az átlagbér. Figyelemre méltó, hogy az erőteljes bérkiáramlás ellenére a lakossági fogyasztás 2019 első negyedében stagnált 2018 utolsó negyedéhez képest, erre 2013 óta nem volt példa. Vagyis a hazai fogyasztásra mint a gazdaság motorjára idén kevésbé lehet számítani.