Trump lökést adott az olajáraknak
Marionettbábuként rángatja
az olajárat Donald Trump, és most annál súlyosabb konfliktusra kell gondolni, mint amit az amerikai–kínai vámháború kapcsán az éterbe kilőtt fenyegető Twitter-üzenetek váltanak ki. Az amerikai elnök ugyanis csütörtökön légi csapást rendelt el a Hormuzi-szorosban történt, olajtankerek elleni támadás, valamint egy lelőtt amerikai drón miatt, ám – állítása szerint – tíz perccel az akció elindítása előtt rákérdezett az egyik tábornokánál, hogy ez hány iráni életébe fog kerülni, s a 150 fős becslés hallatán inkább lefújta az egészet. Politikusok sem egy ilyen támadásról, sem annak lefújásáról nem szoktak így kommunikálni. A The New York Times információját Teherán is megerősítette: az iráni vezetés állítólag Ománon keresztül kapott félhivatalos figyelmeztetést a közelgő amerikai csapásról. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetője szerint készen állnak a védekezésre, bár a Hormuzi-szorosban történt támadást nem vállalták fel. Ez a közjáték viszont nagy pofont adott az olaj jegyzésének, noha az eddig nagyjából egyensúlyban tudott maradni, mivel a globális és a kínai növekedési aggodalmak miatti árcsökkentő hatást a geopolitikai feszültségek okozta árfolyamfelhajtó hatás nagyjából kioltotta. Az iráni politikai konfliktus vélhetően nem, ám a kínai aggodalmak már befolyásolhatják a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és szövetségeseinek véleményét a július 1-jei ülésük előtt, ahol az általuk vállalt kitermeléscsökkentés meghosszabbítása lesz a fő téma.
A világ legnagyobb tőzsdén jegyzett olajvállalata, az Exxon is megszenvedi a geopolitikai feszültségeket. A cégnek nem Iránnal, hanem Irakkal van problémája, és emiatt könnyen befuccsolhat az ottani 53 milliárd dolláros olajprojektje. Az Exxon Irakkal szerződéses vitába keveredett, amelynek az a lényege, hogy a szóban forgó olajmezők kutatási-fejlesztési költségeit az amerikaiak a projektből származó nyereségből úgy akarták levonni, hogy azzal a mezők tulajdonosát, az iraki államot megkárosítják. Az iraki energiapolitika szerint ugyanis a mezőkből származó nyereséget sosem osztják meg a fejlesztő vállalatokkal, hanem hordónkénti fix árat fizetnek az olajért. A Reutersnak nyilatkozó névtelen források szerint Bagdad az Exxon feltételeit úgy értelmezi, hogy az amerikaiak be akarnak avatkozni az ország olajiparának irányításába. Az Exxon nem kommentálta a projekt lezárásáról vagy elhalasztásáról szóló híreket, és nem reagált a Legal & General Investment Managementtel (LGIM) kapcsolatos, PR-szempontból kellemetlen hírekre sem. Az LGIM, a legnagyobb brit vagyonkezelő ugyanis megvált a vállalatban meglévő érdekeltségétől. A vagyonkezelő szerint az Exxon a klímavédelem elleni harcban le van maradva, emiatt tisztította meg portfólióját a houstoni olajóriás papírjaitól.
Az Exxon kurzusát nem érintették sem a piaci pletykák, sem az LGIM lépése, a vállalat árfolyama az olaj drágulásával párhuzamosan emelkedik. Az olaj drágulása pedig optimizmussal töltheti el a piaci szereplőket: az elmúlt két hétben a Brent jegyzése csaknem 9 százalékot ralizott. A WTI még jobban teljesített, 13 százalékot megközelítő mértékben drágult. Az olajipari cégek árfolyama is megugrott az ellátási aggodalmak miatt, a BP, a Royal Dutch Shell és az Exxon jegyzése is érdemben emelkedett a hét végén. A befektetők ugyanakkor még nem kapcsoltak: a WTI-re felvett spekulatív pozíciók száma már nyolcadik hete csökken, a múlt péntekre 351 ezerre esett.
