A jegybankra vár a túl erős frank

Jelentősen erősödik a svájci frank, és ez egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozza a gyenge devizát preferáló jegybankot. Az év eleje óta a frank csaknem 8 százalékot erősödött az euróval szemben. Az erősödő trend különösen április vége óta látszódik, akkor a közös devizával szemben 1,2-es volt a keresztárfolyam, ez erősödött tegnapra az 1,106-es szintig, ami napra pontosan kétéves mélypont. A forinttal szemben is kétéves rekordra, a 294,3-es szintre ért tegnap a frank. Ugyan az elmúlt években többször utaltak arra elemzők, hogy a frank kezdi elveszíteni menekülődeviza-jellegét, ez a kereskedelmi háború, az euróövezeti gazdasági kilátások romlása és az egyéb geopolitikai feszültségek idején egyáltalán nem látszik.

A svájci devizát továbbra is kereskedelmi és geopolitikai bizonytalanság idején keresik a befektetők. A gyenge devizán keresztül az exportot serkenteni akaró Svájci Nemzeti Bank (SNB) munkáját tovább nehezíti, hogy az Európai Központi Bank (EKB) hamarosan újra lazítja a monetáris kondíciókat, ami eurógyengülést von maga után. Látványos volt, amikor Mario Draghi EKB-elnök júniusban Sintrában bejelentette, hogy az euróövezeti jegybank lazíthat, a frank három nap alatt bő 1 százalékot drágult az euróval szemben. Csak március vége és április dereka között korrigált érdemben a keresztárfolyam, majdnem 2,5 százalékot gyengült az alpesi fizetőeszköz az euróhoz képest, mivel akkor a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek enyhülése miatt visszatért a kockázatvállalási kedv a piacra.

A svájci jegybank azonban nem tágít attól, hogy gyenge frankot akar. Ez elég kényelmetlen helyzet, mivel a Feddel és az EKB-val ellentétben az SNB már „elment a falig”, ha a monetáris lazításról van szó. A fejlett piacok legalacsonyabb, mínusz 0,75 százalékos alapkamatának további csökkentése már többször felmerült, de a jegybank láthatóan nem kívánja ezt meglépni. A jegybanki mérleget pedig 2018 eleje óta szinten tartják, így az majdnem eléri a GDP 120 százalékát. A deviza drágulása ellenére az export nem esett vissza jelentősen, a folyó fizetési mérleg többlete nagyjából szinten maradt: tavaly GDP-arányosan 10,2 százalékos volt, idén is hasonló adatra lehet számítani.

A jegybanknak lassan közbe kellene avatkoznia, vagy legalább utalnia rá, hogy tényleg zavarja az erősödő trend. Az elemzők szerint a monetáris eszköztár korlátozottsága esetén a jegybanki intervenciók közül a devizapiaci jelenlét lehetne hatásos. Bár eddig csak az első negyedéves adatok állnak rendelkezésre, de úgy tűnik, hogy a jegybank az idei első fél évben nem lépett ki a devizapiacra, hogy gyengítse a frankot, vélhetően későbbre tartogatja a puskaport. Ezt erősítette meg a hónap elején Fritz Zurbrügg, a jegybank elnökhelyettese is: szerinte a két fő eszköz a devizapiaci intervenció és a kamatszint csökkentése. Thomas Jordan jegybankelnök ennél óvatosabb, a kamatdöntő ülések után szóba szokta hozni az intervenció lehetőségét, de eddig, úgy tűnik, csak fenyegetett. A Commerzbank elemzői találóan jegyzik meg: a jegybanki intervenciótól való félelem erősebb lehet magánál a megvalósítást követő reakciónál, bár a svájci jegybank esetében még a tényleges devizapiaci beavatkozásnak sem volt soha hatása.