Fapados leánya húzza le a Lufthansát

Ahogy hétfőn a Ryanair, úgy tegnap a Lufthansa is az éles versenyhelyzet okozta jegyár-csökkentésekkel és a magas kerozinszámlával magyarázta a vártnál sokkal gyengébb második negyedéves teljesítményét. A legnagyobb európai légitársaság-csoportnak csak üzemanyagra az egy évvel korábbinál 255 millió euróval kellett többet fordítania. Érdekesség, hogy az adó- és kamatfizetés előtti kiigazított eredménye (EBIT) éppen ennyivel marad el a tavalyi egymilliárd eurótól. Az adózott eredmény viszont 70 százalékkal 226 millióra zuhant, míg a csoport a honlapján 310 milliós konszenzust közölt, a legoptimistább elemzői jóslat 602 millióról szólt. Az üzemi marzs látványosan csökken, az első fél évet tavaly 6,2 százalékos, az ideit 2,4-es adat jellemezte. A negyedéves bevétel viszont 4 százalékkal 9,63 milliárd euróra nőtt. A csoport légitársaságai április és június között 2 százalékkal több, 311,4 ezer járatot teljesítettek, és 3 százalékkal több, összesen 39,6 millió embert utaztattak. A járatkihasználtság 81,5-ről 83,2 százalékosra nőtt, jócskán maradtak tehát üres ülőhelyek a Lufthansa gépein. Összehasonlításképpen: a kihasználtság a Wizz Airnél a 94 százalékot közelíti, a Ryanairnél 97 százalékos.

Ulrik Svensson pénzügyi igazgató értékelésében nem ment el a főleg a német és osztrák regionális járatokra dömpingáron kínált jegyeken elszenvedett veszteségeik mellett, azt hangsúlyozva, hogy az Eurowings júniusban meghirdetett új stratégiájának végrehajtásával sikerül stabilan nyereségessé tenni a csoporthoz tartozó diszkont-légitársaságot is. A június közepén kiadott profitfigyelmeztetés is az Eurowingshez kötődött. Azután, hogy az üzleti évre szóló EBIT-jét a korábbi 2,4–3 milliárd eurós sávból a 2–2,4 milliárd eurós sávba csúsztatta le, 11 százalékot zuhant a Lufthansa árfolyama. Ezzel egyidejűleg az üzemi marzsra vonatkozó várakozását a korábbi 6,5–8 százalékról 5,5–6,5 százalékra vette vissza. A kedden közölt rossz hírekre 5,5 százalékot gyengült az árfolyam, 20 százalékosra növelve a profitfigyelmeztetés óta eltelt időszak veszteségét. Öröm az ürömben, hogy a társaság ezúttal nem nyúlt az éves célszámokhoz, viszont megerősítette vállalását, miszerint a jövőben a nettó eredmény 20–40 százalékát fizeti ki osztalékként az eddigi 10–25 százalék helyett.

A csoportnál a „fekete bárány” Eurowingsnek 2021-ig 15 százalékot kell lefaragnia a költségeiből, és addigra nyereségessé kell válnia. Emellett át is pozicionálják a járatrendszerét, elsősorban a német nyelvterületre fókuszálva. Az Eurowings bevétele 5 százalékkal esett vissza az árharc miatt, de az anyavállalatnál bíznak abban, hogy a Ryanairrel, a Wizz Airrel és az EasyJettel az utasokért vívott harcban nem az ár lesz a döntő tényező. Svensson kiemelte a további költségcsökkentések és a változó piaci környezethez való rugalmas igazodás fontosságát. Tervezik az áttérést a holdingstruktúrára, amitől hatékonyabb és olcsóbb üzemeltetést remélnek.

Kanadában sikerült pótolni a MAX-okat

Az Air Canada erős második negyedévet zárt, noha mind a huszonnégy, repülési titalom alá vont Boeing 737 MAX repülőjét nélkülöznie kellett és kell is minimum a jövő januárig. A cég szerint az első osztályon utazók bővülő száma részben tudta semlegesíteni a Boeing-hatást, illetve a MAX-ok pótlására a csődbe jutott izlandi WOW fapadostól vett két Airbus, valamint a nyugdíjazott gépek „visszahívása” is segített abban, hogy az elemzői várakozást 12 kanadai centtel felülmúló, 88 centes egy részvényre jutó eredményt tudtak elérni, ami 240 millió kanadai dollárt jelent. A negyedéves bevétel 9,7 százalékkal 4,75 milliárdra bővült, a kihasználtság egy százalékponttal 84,1 százalékra javult.