Fiskális csapdában Japán, törékeny a növekedés

Június volt zsinórban a hetedik hónap, amikor éves bázison zsugorodott a japán export: a múlt hónapban 6,7 százalékos volt a csökkenés, bőven meghaladva a várakozásokat. A kivitel visszaesése problémás a japán gazdaságnak, de nem túl nagy meglepetés, mivel a kereskedelmi háború a szigetországnak is fáj. Az üzleti bizonytalanság és a külső környezet gyengülése ugyanis jelentősen visszaveti a keresletet a japán árucikkekre: az Európába irányuló szállítmányok is 6,7 százalékkal csökkentek, pedig a kontinens felé irányuló exportot nem nehezítik vámtarifák. Az viszont meglepő, hogy az import éves bázison hasonló ütemben, 5,2 százalékkal esett vissza.

Ugyan mindkét adatban szerepet játszik a magas bázis, de jól mutatják, milyen törékeny a japán gazdasági növekedés. Nem véletlen, hogy még az adatok közzététele előtt Kuroda Haruhiko jegybankelnök közölte: a július 30-i ülésükig semmilyen döntés nem várható, akkor is a gazdasági kilátásokat vitatják majd meg. A makrogazdasági kép inkább borús, a rossz külkereskedelmi adatokat ugyanis a mérsékelt GDP-bővülés csak látszólag ellensúlyozza: az első negyedév 2,2 százalékos évesített gazdasági bővülése is leginkább az alacsony bázis következménye. Eközben érdemi infláció továbbra sincs, pedig a jegybank ragaszkodik a 2 százalékos cél eléréséhez.

A helyzetet bonyolítja, hogy a kormány ősszel várhatóan megemeli a forgalmi adó kulcsát. Ez azért probléma, mert ugyan a headline inflációt rövid távon gyorsíthatja az adóemelés, de hosszabb távon visszavetheti az amúgy is majdnem stagnáló belső fogyasztást. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzésében felhívta a figyelmet, hogy a japán jegybank és a kormány a klasszikus 22-es csapdájával szembesült. „Az adóemelés célja a magas GDP-arányos államadósság csökkentése. Az adóemelés miatt azonban fiskális élénkítésre lehet szükség, amelynek eszköze a pótlólagos állampapír-kibocsátás lehet, ami pedig növeli az államadósságot.”

Márpedig a jegybanknak lépnie kell: a jelenlegi külkereskedelmi trendek alapján ugyanis a kivitel nem fog fellendülni a második fél évben, ahogy azt az intézmény remélte. Ha pedig a Fed tényleg kamatot csökkent (egy nappal a japán jegybank következő ülése előtt), az nyomás alá helyezheti a jent is, és ezen vélhetően rontana az adóemelés okozta keresleti visszaesés. További súlyos kockázat, hogy a japán gépjárműipar is felkerülhet az amerikai protekcionizmus tiltólistájára, és Donald Trump akár vámtarifákkal sújthatja a japán autóexportot.