Kínai sertésvész amerikai vesztesekkel

K ínának sikerült megfékeznie az országot sújtó afrikai sertéspestist – ezt Ju Kang-csen kínai mezőgazdasági miniszterhelyettes jelentette be a hét végén. Mint mondta, tavaly augusztus óta 1,16 millió sertés kényszervágását rendelték el, így mostanra sikerült annyira visszaszorítani a kór terjedését, hogy az első fél évben már csak negyvennégy új esetet regisztráltak. A Reutersnek nyilatkozó kínai tenyésztők szerint azonban egyes tartományokban a helyi hivatalnokok vonakodnak jelenteni, ha a betegség felüti a fejét, a valós szám tehát ennél nagyobb lehet. A kormány kemény büntetéseket helyezett kilátásba a sertéspestises eseteket eltussolókkal szemben, emellett szigorították az állatok szállítására és élelmezésére vonatkozó előírásokat. A szigorú fellépés a számok tükrében indokoltnak látszik. A világ legnagyobb sertéshús-fogyasztójának és -termelőjének számító Kína májusban rekordmennyiségű, 556 ezer tonna sertéshúst és belsőséget volt kénytelen importálni a hazai igények kielégítésére. Ez éves alapon 45 százalékos növekedés, idén január és június között pedig negyedével, 2,2 millió tonnára nőtt a kínai sertéshúsbevitel. A kínai agrárminisztérium azzal számol, hogy az import az idén 40 százalékkal emelkedik, a sertéshús pedig 70 százalékkal drágulhat az év végéig, és a következő években is folytatódhat az import és az árak emelkedése.

Az árak letörésében és a kereslet kielégítésében sokat segítene az amerikai húsimport ismételt felfuttatása, erre azonban várni kell. A kétfrontos, Kína és Mexikó ellen meghirdetett kereskedelmi háború közül csak az utóbbi esetében várható gyors megoldás. Az amerikai sertéstenyésztők már így is dollárszázmilliókat veszítettek a Kínába és Mexikóba irányuló sertésexporton azóta, hogy Donald Trump tavaly bekeményített a vámvitában. Az amerikai húsexportszövetség adatai szerint a Kínába és Hongkongba irányuló sertéshúsexport mintegy 30 százalékkal, 326 ezer tonnára és 737 millió dollárra esett vissza a tavaly május és 2019 áprilisa közötti 12 hónapban, miután Peking 12 százalékról 62 százalékra emelte a termék importvámját. A mexikói eladások mennyisége 11 százalékkal 727 ezer tonnára, az értéke 25 százalékkal 1,2 milliárd dollárra zsugorodott ezalatt, miután Mexikó 20 százalékos vámemeléssel reagált az amerikai fémipari védővámokra.

A két országban elkönyvelt visszaesést tudták ellensúlyozni azok

a kisebb piacok, ahol többévnyi marketingtevékenységgel élő kapcsolatokat építettek ki az amerikaiak: Kolumbiába, a Dominikai Köztársaságba, Ausztráliába, a Fülöp-szigetekre, Vietnámba és Dél-Koreába összesen 24 százalékkal, félmillió tonnával több húst vitt az Egyesült Államok ebben az időszakban. Ennek köszönhetően a teljes amerikai sertéshúskivitel volumenében csupán 3,9, értékében pedig 8,4 százalékkal csökkent tavaly május és idén április között. Az amerikai húságazatot így a mezőgazdaság más területeihez képest kevésbé viselte meg a vámvita.

Mivel Kína és Mexikó csökkentette a megrendeléseit, az amerikai termékek ára esésnek indult, ami a kisebb importőröket vásárlásaik növelésére serkentette. A piacszerzést segítette az amerikai sertéságazat elmúlt évtizedben végzett marketingtevékenysége is. Ennek során az ágazat képviselői kereskedelmi missziókat indítottak főként azokba a feltörekvő országokba, ahol az utóbbi időben megnőtt a hústermékek iránti kereslet. Sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni a helyi importőrökkel, élelmiszerláncokkal, a fogyasztóknak pedig elmagyarázták, hogyan termelik az amerikai sertéshúst. Az utóbbi évek tudatos munkája a legjobbkor érett be, az Egyesült Államok a partnerkör szélesítésének köszönhetően kerülte el a nagyobb exportcsökkenést.