Saját leányvállalatot alapítana az EBB

Saját leányvállalatot tervez az Európai Beruházási Bank (EBB) a fejlesztési projektek finanszírozására. Sajtóhírek szerint a jövőben 60 milliárd eurós büdzsével gazdálkodó Európai Bank a Fenntartható Fejlődésért (European Bank for Sustainable Development – EBSD) 18 hónapon belül felállhat. Az EBSD finanszírozása vegyes lenne: kapna forrást az EBB-től, uniós forrásokat is elkülönítenének neki, sőt nem pénzbeli hozzájárulást, leginkább értékpapírokat kapna. A kezdeményezés azonban vitát indíthat az unióban, mivel a különböző országok és érdekcsoportok mind máshogy látják az EBB jövőjét és azt is, hogyan kellene belülről koordinálni a közösség belső és külső hitelezését. A leányvállalat létrehozásának szándékát a Financial Times szellőztette meg, amely látta az EBB igazgatótanácsának belső jelentését a tervekről. A dokumentum az EBB-re mint az unió fejlesztési bankjára hivatkozik, és szerinte sokkal hatékonyabb lehetne a fejlesztési projektek finanszírozásában, mint a nemzeti és multinacionális hitelintézetek. A fejlesztési források (amelyek nem összekeverendők a tagállamoknak járó kohéziós forrásokkal) most az EBB-n, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD), az Európai Bizottságon, a német KfW-n és a francia AFD-n keresztül áramolnak a különböző projektekbe. A rendszer bonyolultsága miatt az unió hiába a világ legnagyobb ilyen irányú befektetője, a bürokrácia és a sok résztvevő miatt a hitelezési gyakorlat egyáltalán nem hatékony. A bölcsek munkacsoportja (az Európai Unió Tanácsának áprilisban létrehozott tanácsadó szerve) épp a hetekben készít jelentést arról, hogyan kellene kinéznie az unió fejlesztési politikájának. Thomas Wieser, a bölcsek vezetője arra kérte a tagállamokat és Brüsszelt is, hogy ne döntsenek a fejlesztési forrásokról, amíg nem látták a jelentést. Az EBB azonban ezt nem kívánja megvárni, bár saját leányvállalatának létrehozása számos kritikát váltott ki Brüsszelben és a tagállamokban is – azok ugyanis teljesen másban gondolkodnak, számos ötlet van az EBB átalakítására. Felmerült, hogy az EBRD-t az unió külső, az EBB-t pedig a belső hitelezővé teszik, hogy élesen elválasszák a szerepeket, sőt a két intézmény egyesüléséről is volt szó. Wieser szerint ugyanis az EBB ugyan az unió tulajdona, de nincs elég tapasztalata a fejlesztési projektekben, ezzel szemben az EBRD-nek megvan a rutinja, de nem uniós tulajdon. Arról is van szó, hogy az uniós büdzsében elkülönítenek egy több tízmilliárd eurós alapot, amelyet a bizottság használ fel fejlesztési célokra. A legfontosabb ötlet Ursula von der Leyen bizottsági elnöké, aki két hete közölte: az intézményt mint klímabankot szeretné látni, ezermilliárd eurós forrással. Ez egyelőre jelentősen túlmutat a bank fejlesztési szerepkörén, de a bank kezd elmozdulni zöldebb irányokba. Egy frissen közzétett dokumentumból kiderült: az EBB leállítaná minden olyan projekt finanszírozását, amelynek köze van valamely fosszilis üzemanyaghoz. Az intézmény szerint a hitelezési politikát hozzá akarják igazítani a párizsi klímacélokhoz. A felszabaduló forrásokat zöldprojektekre, megújuló energiaforrásokra, akkumulátorfejlesztésre vagy energiahatékonysági fejlesztésre fordítaná az uniós pénzintézmény.