Nagy az esély a technikai recesszióra
A várakozásoknak megfelelően nem tudta elkerülni a német gazdaság a GDP-csökkenést. A nemzeti össztermék 0,1 százalékkal esett vissza negyedéves alapon és csak 0,4 százalékkal gyarapodott éves bázison az idei második negyedévben. Az adatok egybevágnak a Reuters elemzői konszenzusával. A német gazdaság a külső környezet gyengülését és az export visszaesését érezte meg leginkább, amelyet felerősített a kereskedelmi háború, valamint a Brexit és az olasz költségvetési vita miatti geopolitikai bizonytalanság. A piaci konszenzus szerint a nemzeti össztermék a harmadik negyedévben is csökkenni fog, vagyis Németország nem fogja elkerülni a technikai recessziót. Szintén tegnap tette közzé az Eurostat az euróövezet GDP-növekedéséről szóló második becslését, amelyben változatlanul hagyta a 0,2 százalékos negyedéves és az 1,1 százalékos éves alapú adatot.
Vége az aranykornak
A külső környezet gyengülését jól mutatja, hogy az import a negyedévben végig dinamikusabban bővült az exportnál. A kivitel nem zsugorodott drámaian, de a német külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többlete megállt a trendszerű növekedésben, mindkét mutató esetében csökkent valamelyest a tendencia. A részletes GDP-adatok szerint a külső egyensúlyi mutatók gyengülése volt a GDP zsugorodásának egyik fő oka. Az ipar azért teljesített gyengén, mert a gépjárműipar, a feldolgozóipar és az építőipar visszaesett a második negyedévben. Az ING elemzése szerint a német gazdaság évtizedes aranykorának vége. „A korábbi strukturális reformok és a fiskális ösztönzés miatt gyorsan növekedett a német gazdaság, ráadásul az Európai Központi Bank által biztosított dopping, az eszközvásárlási program, a gyenge euró és az alacsony kamatok is támogatták.”
Az elemzők régóta egyetértenek abban, hogy a németek túl sokat takarékoskodnak: a bérek emelkedését adminisztratív eszközökkel gátolják, a költségvetés zsinórban ötödik éve volt pluszos tavaly, a fogyasztók pedig inkább megtakarítanak, mint költekeznek. Úgy tűnik, nem lehet elkerülni, hogy fiskális eszközökkel élénkítsék a gazdaságot. A múlt héten kiszivárgott hírek szerint a kormány költségvetési fordulatra készül: szakíthat a többletes büdzsé elvével, és állampapírt bocsáthat ki egyes célzott állami kiadások finanszírozására – számoltak be a Reutersnak kormányzati források. A kötvénykibocsátás mértékéről nem tájékoztattak bővebben, de lehetséges, hogy egyelőre csak klímacélú kiadások finanszírozásáról van szó. A gazdasági tárca nem kommentálta az értesüléseket.
A takarékosság része
a pénzügyi kultúrának
Egyáltalán nem biztos, hogy Németország hajlandó lesz elegendő költségvetési forrást feláldozni a német és az euróövezeti növekedésért. Tavaly 1,7 százalék, nagyjából 60 milliárd euró volt a német költségvetési többlet. Ennek az összegnek bőven lenne helye: fejleszteni lehetne az országos infrastruktúrát a sokat késő vasúttól kezdve a meglehetősen hiányos mobilinternet-hálózatig, felújításra szorul számos kórház, iskola – ezek mind olyan kritikák, amelyeket többször is megkapott a német kormány az OECD-től.
A német politikai és társadalmi kultúrának viszont egyszerűen része a takarékosság. Angela Merkel még az euróövezeti és német gazdasági lassulás árnyékában is számtalanszor megvédte a megtakarításra és fegyelemre épülő költségvetési politikát. Olyannyira, hogy a fiskális fegyelemnek alkotmányos védelme van: a felvett hitelek nagysága nem haladhatja meg a tényleges kibocsátás 0,35 százalékát. A német kormány tehát tisztában van a költekezés szükségességével, de előtte a saját maga állította akadályokkal és a megtakarítás felé hajló társadalmi elvárásokkal is meg kell küzdenie. Ráadásul az EKB szeptemberben vélhetően lazítja a monetáris kondíciókat, emiatt a német kormány azt érezheti, hogy bőven van még ideje lépni.
Ugyan a német növekedési adatot már korábban beárazták a befektetők, mégis érezhető volt egy kis pánik a pénz- és tőkepiacokon. Hajnalban tette ugyanis közzé a kínai statisztikai hivatal, hogy az ipari termelés növekedése júliusban csak 4,8 százalék volt, s ezzel 17 éves mélypontra süllyedt. A belső fogyasztás viszont lassul: a júliusi 7,6 százalékos bővülési adat az áprilisi 7,2 százalékot leszámítva a legrosszabb havi növekedés az utóbbi 16 évben. A két adat már nem kis aggodalomra ad okot Kína növekedési pályájával kapcsolatban.
Egy kis pánik a piacokon
A német GDP-zsugorodás és a kínai gazdasági lassulás híre fokozta a globális növekedési aggodalmakat, és jelentős eszközáresést katalizált. Az európai részvényindexek azonnal lefelé fordultak, az árfolyamok szektorfüggetlenül estek. Az uniós kötvényrali is folytatódott, több lejáraton történelmi mélypontra süllyedtek a hozamok: a három hónapos lejáraton mínusz 69,3 bázispontra, a tízévesen mínusz 62,7 bázispontra, a harmincévesen pedig mínusz 16,3 bázispontra. Az euró csak átmenetileg érezte meg a német adatot, minimális mértékben, 0,1 százalékkal gyengült a dollárral szemben.
Az igazi pánikot az okozta, hogy a kétéves–tízéves időtávon inverzzé vált az amerikai hozamgörbe. Ilyen utoljára a 2008-as pénzügyi válság idején fordult elő, és a piac figyelembe veendő válságindikátornak tekinti. A negatív hozamszpred láttán a brit hozamgörbe ugyanezen a sávon szintén inverz lett, a német szpred pedig 24 bázispontra süllyedt, ami 2008 óta a legalacsonyabb különbözet. Az amerikai részvénypiacok is vaskos mínuszokkal indítottak az inverz hozamgörbe miatt, az S&P 500, a Dow Jones és a Nasdaq is majdnem 2 százalékos mínuszban volt nem sokkal nyitás után.
