Novemberben dobják piacra a kínai kriptovalutát

A szinglik napjára, november 11-re időzíti Peking az új kínai kriptovaluta megjelenését. Az Alibaba által 2009-ben elindított bevásárlóünnep a legnagyobb bolti forgalmú időszak az országban, a kínai jegybank pedig szeretné ehhez a kivételes alkalomhoz csatlakozva „bedurrantani” a valuta kereskedését. A Forbes értesülései szerint a jegybank a legnagyobb kínai vállalatok közreműködését kéri majd az egyelőre név nélkül futó valuta értékesítéséhez: az Alibabát, a Tencentet, az ország legnagyobb kártyakibocsátóját, a China UnionPayt és a négy legnagyobb állami bankot. Egyelőre sem a jegybank, sem az érintett vállalatok nem kommentálták a Forbes piaci forrásokból származó információit.

Kínát 2014-től foglalkoztatja egy saját valuta bevezetése. Peking alapvető célja, hogy a gazdaságban keringő készpénz költségeit csökkentse, de egyéb indokok is bőven vannak: a pénzmosás és az árnyékbankrendszer elleni küzdelem, a határon átívelő fizetések ellenőrzése, és az állampolgárok pénzmozgásaira is jóval nagyobb rálátása lenne a kormányzatnak. A Facebook libra nevű valutájának bejelentése, valamint a Donald Trump által kirobbantott vámháború miatt Peking felgyorsította a fejlesztést, és mielőbb piacra akarja dobni a digitális eszközt, elkerülendő, hogy kénytelenek legyenek egy már létező, működőképes technológiát átvenni.

Az új valuta technikai részletei egyelőre nem ismertek, a jegybank által benyújtott szabadalmak nyújtják az egyetlen kapaszkodót. Ezek szerint a felhasználók egy mobiltelefonos applikációval intézhetik ügyleteiket, e téren tehát ugyanúgy működik, mint bármilyen más valuta. Mu Csang-csun, a kínai jegybank igazgatóhelyettese ehhez annyit tett hozzá, hogy az M0-s és M1-es pénzaggregátumot, azaz a jegybankpénzt, a készpénzt igyekeznek kiváltani. Ez jóval fontosabb cél, mint amit bármelyik, forgalomban lévő kriptovaluta esetében kitűztek.

A szabadalmak alapján biztosnak tűnik, hogy a belföldi hitelezést hamarosan átterelhetik a digitális eszközre: a bankoknak a kriptovalutában kiadott hitelösszegek részleteit be kell jelenteniük a kormányzatnak. A szabadalmak leírásaiból kikövetkeztethető, hogy magánszemélyeknek is lehet majd ilyen módon hitelezni.

Az eddigi adatok és információk szerint Peking digitális valutája blokkláncrendszerre épül, tehát technikailag valóban kriptovaluta, alkalmazásában viszont egy erősen központosított, erős kontrollt lehetővé tevő eszköz, amely alkalmas lehet arra, hogy semmilyen pénzmozgás ne kerülje el Peking figyelmét. Ekként pedig teljesen beleilleszthető abba a trendbe, amellyel a technikát Kína az állami megfigyelés szolgálatába állítja. A Facebook librájáról is megvan azóta a hivatalos vélemény: a közösségi oldal amúgy is be van tiltva Kínában, a kriptovalutájára pedig a külföldideviza-szabályok vonatkoznak majd.

Mint ismert, a kriptovaluta birtoklása legális ugyan Kínában, de a kriptotőzsdéket és az elsődleges érmekibocsátásokat betiltották, a jegybank hivatalosan most készül a bányászat felszámolására is. A felmérések szerint a lakosság 11 százaléka, nagyjából 150 millió ember rendelkezhet valamilyen kriptoeszközzel. Ugyan Kínában már van több, a közösségi felületekhez köthető fizetőeszköz, mint az Alipay vagy a Tencenten futó WeChat Pay, de egyik sem rendelkezik a kriptovaluták előnyös tulajdonságaival: nem decentralizáltak, nem annyira gyorsak, átláthatatlanok és nehezen ellenőrizhetők, és a pénzmozgás jüanban történik, nem saját fejlesztésű érmékkel.