Ukrajnában nem mindenki örül a hrivnya erősödésének

Ukrajnában csaknem három éve nem látott szintre erősödött a nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya. A tendencia gyakorlatilag Volodimir Zelenszkij elnökké választása óta tart. Szakértők szerint azonban őszre változhat a helyzet, és újra gyengülhet a fizetőeszköz.

Pénzügyi szakemberek két fő okkal magyarázzák a hrivnya térnyerését. Egyrészt a vendégmunkások által hazajuttatott hatalmas összegekkel, másrészt az állampapírok iránt megnövekedett külföldi kereslettel. Az év eleje óta tizenegyszeresére nőtt a kötvények nemzetközi felvásárlásának mértéke. Júliusban a lakosság 93,7 millió dollárral többet vásárolt, mint amennyit értékesített. Az előző hónapban összesen 1,501 milliárdnyi amerikai dollárt vásároltak az ukránok. Az azt megelőző két hónapban, júniusban és májusban 176 millió, valamint 25 millió dollárral még az eladás javára billent a mérleg. Januártól számítva 153,5 millió dollárral több valutát adtak el, mint amennyit vettek.

A pillanatnyi kedvező piaci helyzetet igyekezett kihasználni az ukrán jegybank is, amely júliusban 1,3 milliárd dollárt vásárolt fel a bankközi piacokon. Ez az összeg különösen magas, hiszen az év elejétől június végéig 1,5 milliárdot vásárolt.

A központi bank növekvő „étvágya” érthető, hiszen szeptemberben 2 milliárd dollárnyi külső adósságot kell törlesztenie, s a Nem­zetközi Valutaalap újabb hitelrészletére nem nagyon számíthat. És akkor még ott van a téli fűtési szezonra való felkészülés, amikor Kijevnek milliárdokat kell kifizetnie, hogy elegendő mennyiségű földgázt tartalékoljon a tárolókban.

Mihajlo Kuhar közgazdász arra is felhívja a figyelmet, hogy az exporttevékenységgel foglalkozó ukrán cégek többsége az év első felében jut bevételeinek jelentős részéhez, aminek a háromnegyedét köteles hrivnyára váltani, majd az év vége felé ezek a bevételek jócskán megcsappannak, azaz kevesebb valuta jelenik meg a piacokon, ami ismét feljebb srófolhatja a dollár árfolyamát. Pillanatnyilag 25,59 hrivnyát kérnek egy dollárért, egy euró 28,62 hrivnyába kerül. Hasonló szinteken közel három éve volt az ukrán fizetőeszköz. Ezzel szemben a negatív csúcs 2015 februárjára datálódik, amikor a dollár túllépte a lélektani harmincas határt. Az euró tavaly januárban döntött csúcsot, akkor 35,66-ra kúszott fel a jegyzés, de aztán viszonylag gyorsan visszaállt a megszokott sávba. A lakosság arra panaszkodik, hogy miközben számottevően erősödött a hazai pénznem, a kedvező változás nem köszön vissza sem az exportcikkek, sem az üzemanyagok árában, holott fordított esetben, amikor egy kicsit is gyengül a hrivnya, a kereskedők és a kőolaj-forgalmazók azonnal árat emelnek.

Az IMF 2019-re 28,7 dolláros átlagárfolyamot prognosztizál, a nagy kérdés, hogy a várhatóan csak ősszel felálló új ukrán kormány milyen gazdaság- és szociális politikát folytat majd, mire jut a washingtoni hitelezővel és a nemzetközi befektetőkkel. Jelentős hatással lehet az ukrán pénzpiacra, ha az új kormány feloldja a földeladási moratóriumot, vagy belekezd az elmúlt években hanyagolt privatizációba. Ám általános szakértői vélekedés, hogy amíg nem rendeződik megnyugtatóan a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus, addig érdemi javulás nem várható a gazdaságban.