Noha a magyarországi autópályák már minden szomszédos ország államhatáráig elérnek, a folytatás egyelőre várat magára. Romániában folyamatosak a botrányok a pályaépítések körül, míg Ukrajnában a korrupció miatt szálltak el az árak, és ezeket nemigen tudják kigazdálkodni az államkasszából. A legfontosabb szlovák sztráda a legjobb esetben is csak hat-hét év múlva készülhet el, alternatívaként a magyar utakat használhatják az autósok, például hamarosan Pozsony és Kassa között. A szerbek eközben építkeznek, ma már a görög tengerpart felé vezető teljes hosszában autózható.
Botrányok övezik a lassú
sztrádaépítést Romániában
Románia minden szempontból számottevő lemaradásban van a térség országaihoz képest az infrastruktúra-hálózat bővítése, korszerűsítése terén. Miközben az elmúlt harminc évben egyetlen kilométernyi vasúti szakaszt sem villamosítottak, a 800 kilométert alig meghaladó autópályahossz tekintetében az országot – területe nagyságához mérten – még a nemrég háborúk sújtotta balkáni államok is lekörözik. Bár a mindenkori kormányok kivétel nélkül több száz kilométernyi gyorsforgalmi út megépítésére tettek ígéretet, a megvalósítás folyamatosan elmarad a vállalásoktól és az elvárásoktól. Az elmúlt hat évben mindössze 180 kilométer sztrádaszakaszt adtak át a forgalomnak, holott a bukaresti hatóságok erősen fogadkoztak, hogy a román centenárium évében, 2018-ban megépül a jelképesnek szánt száz kilométer autópálya.
Ráadásul a sztrádahálózat bővítése terén a közeljövő sem kecsegtet látványos előrelépéssel. Országszerte kevesebb mint kétszáz kilométer szakaszon zajlanak autópálya-építési munkálatok, mindebből idén a legjobb esetben negyvenet adnak át a forgalomnak. Erdélyben többek között annak a sztrádának hatvan kilométeres szakaszán folyik a munka, amely a magyar–román határt Kolozsvárral köti majd össze – ezt még az amerikai Bechtel társaság hagyta félig készen a hat évvel ezelőtti botrányos szerződésbontást követően. Bár a 415 kilométeresre tervezett észak-erdélyi sztrádához hasonlóan ennek a szakasznak is régen el kellett volna készülnie, Razvan Cuc román közlekedési miniszter nemrég tett munkalátogatása során azzal dicsekedett, hogy a román kivitelezők hamarabb eljutnak az országhatárig a pályával, mint a magyarok Ártándig.
Míg Kolozsvár és Marosvásárhely között előrehaladott állapotban van a hiányzó ötven kilométeres szakasz kivitelezése (2020-ban várható az átadás), a 4-es páneurópai folyosó részének számító dél-erdélyi sztráda építését botrány övezi. Minőségi problémákra hivatkozva a bukaresti közlekedési tárca megtagadta egy 21 kilométeres, Lugos és Déva között nemrég elkészült szakasz átadását, és szerződést bontott az építő spanyol cégcsoporttal, amely emiatt perrel fenyegetőzik. Ezzel egy időben a romániai infrastruktúra-fejlesztést monitorozó Pro Infrastructura szervezet aláírásgyűjtésbe fogott, és követeli az érintett szakasz átadását, mivel szerinte az állami autópálya-kezelő által észlelt rendellenességek nem jelentenek veszélyt a közlekedésben részt vevőkre. Különben a bukaresti hatóságok nem foghatják a pénzhiányra a sztrádaépítés elmaradását, Románia ugyanis a nagy infrastrukturális befektetésekre rendelkezésére álló uniós források mindössze 25 százalékát hívta le 2014 és 2020 között.
Magyarországon át utazhatnak a szlovákok Pozsonyból Kassára
A szlovák sajtó leplezetlenül örül annak, hogy az 552,6 millió euróval (182,3 milliárd forint) segíti a Magyarországról Szlovákiába vezető és Miskolcot a szlovák határon fekvő Tornyosnémetivel összekötő M30-as autópálya befejezését. Ennek köszönhetően ugyanis végre megvalósul az autópálya-összeköttetés Szlovákia két legnagyobb városa, Pozsony és Kassa között. Az évtizedek óta épülő, ám máig teljes egészében meg nem valósuló D1-es autópálya Pozsonyból kiindulva Nagyszombaton, Zsolnán, Poprádon és Eperjesen át Kassáig vezet. Eredetileg még az 1990-es években regnáló Meciar-kormány közlekedési minisztere, Alexander Rezes azt ígérte, 2005-re biztosan elkészül, ám a legfrissebb határidő 2026, de ez sem biztos, hogy tartható – van olyan szakasza, amelynek csak 2021-ben látnak neki –, mivel a kritikus fontosságú alagutak fúrása folyamatosan késik. A D1-es sztráda hossza 512 kilométer, ebből nagyjából 365 kilométer már kész, napjainkban hat sztrádaszelvényt építenek, együttesen mintegy 60 kilométer hosszúságban. Ezek közül kettő az Eperjest és Kassát tehermentesítő körgyűrű.
Most viszont új lehetőség adódik, a magyar fél szerint az Európai Bizottság forrásából megépülő 60 kilométeres szakaszt, amely Miskolctól egészen a szlovák–magyar határig vezet, 2021 végén átadják. Az államhatártól Kassáig vezető gyorsforgalmi út már elkészült. Emellett jövőre Rajkánál megépül további két sáv, azaz Pozsonytól Kassáig összefüggő autópálya várja majd az autósokat.
Szerbián át már Görögország is könnyebben elérhető
Szerbián keresztül a görög tengerpart felé vezető autópálya teljessé vált idén, így évente mintegy 58 millió gépkocsivezetőnek lesz könnyebb a dolga, ha Szerbián keresztül autózik. Ennyi volt ugyanis az elmúlt években az átlagos járműforgalom ezen a szakaszon. Az autópálya utolsó, 26,3 kilométeres szakasza Leskovac és Vranje között épült meg Dél-Szerbiában. A vadregényesen sziklás Grdelica-szoroson keresztül vezet az út, több helyen alagútra váltva. Eddig csak egy rendkívül kanyargós, egyben meredek hegyi úton lehetett ezen a szakaszon közlekedni. Az új sztrádán 36 híd és két, modern megoldásokkal ellátott hosszú alagút – a Predejane és a Manajle – található. A nyári szezonban, amikor Közép- és Nyugat-Európából megindul a szárazföldi turistaáradat, gyakoriak voltak itt a balesetek és a közlekedési dugók. Most már azonban Belgrádtól a macedón határig három és fél óra alatt el lehet jutni. A szóban forgó szakaszt hat évig építették, mintegy 450 millió
euróba került. Ez az úgynevezett 10-es korridor az egyik legfontosabb európai közúti folyosó, amely összeköti Szerbiát Magyarországgal, Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal és Görögországgal is. Az ország közútjainak hossza 24 860 kilométer, ebből autópálya mintegy 900 kilométer. Idén rekord is megdőlt: soha ennyi autó nem haladt át Szerbia autópályáin. A közlekedési tárca adatai szerint januártól szeptemberig 37,5 millió járművet regisztráltak az autópályákon. Ez 1,2 millióval több, mint tavaly, az év azonos időszakában.
Szerbiában hat további autópálya-szakasz építése kezdődik meg idén és jövőre. A Belgrád–Szarajevó autópálya Racsa és Kozma közötti szakaszának építése már folyamatban van, az Újbelgrád–Surcin
autópályarészt érintő szerződéseket is aláírták. Novemberben kezdik a Fruska Gora-i (Tarcal-hegység) korridor építését, valamint a Ruma–Szabács–Loznica gyorsforgalmi útét is.
Szinte az összes út felújításra szorul Ukrajnában
Ukrajnában továbbra is katasztrofálisak az útviszonyok. A Világgazdasági Fórum (WEF) összeállításában az itteni utak minősége a 130. helyre került a 137-es listán. Sokatmondó tény, hogy az ország infrastrukturális minisztériuma is elismeri: az utak 90 százaléka felújításra szorul.
Ukrajnában 169,6 ezer kilométernyi úthálózatot tartanak nyilván a szakminisztérium portáljának jelentése szerint, ebből 52 ezer kilométer országút, 117,6 ezer alsóbbrendű, 8,6 ezer kilométer valamely nemzetközi útvonal része. Ugyanakkor az utak 90 százalékát az elmúlt harminc évben nem javították. Az országos szinten 16 191 közúti hídból és felüljáróból mindössze 7471 felel meg a normáknak, 1865 azonnali felújításra szorul, annyira balesetveszélyes.
Szakértők szerint Ukrajna önerőből soha nem lesz képes tisztességesen rendbe tenni a meglévő útjait. Némi pozitív jellegű változás 2018-ban kezdődött meg, amikor létrehozták az állami útalapot, amelyet az üzemanyag árába beépített útadóval, a külföldi járműimportból származó vámbevételekkel, valamint a néhány fizetős útból befolyó összegekkel töltenek fel. 2017-ben még csak 700 millió dollárt (17,4 milliárd hrivnya) fordítottak az utakra, tavaly azonban 1,88 milliárd, az idén pedig már
2 milliárd dollár szerepelt a büdzsében, ezt nemzetközi hitelekből még 200 millióval megtoldják. A 2020-as költségvetési tervekben majd
3 milliárd dollárral számolhatnak az útépítők, de ez is csak csepp a tengerben. Szakértők számításai szerint ahhoz, hogy európai minőségű utak legyenek Ukrajnában, 5 ezermilliárd hrivnyára lenne szükség a következő öt-tíz évben.
Ennél is nagyobb probléma a pénzek nem kellően hatékony felhasználása. Ukrajnában egy kilométernyi útjavítás vagy -építés két és félszerese a szomszédos szlovákiai árszabásnak, ami mindenekelőtt az országot behálózó korrupciónak tudható be. Egy kilométer új út építése 4,4 millió dollárba kerül, ugyanekkora szakasznyi út nagyjavítása 2 millió dollárba, egy kilométer kátyúzás pedig 0,6 millió dollárba.
Az elmúlt hat évben mindössze
180
kilométernyi sztrádát adtak át Romániában
