Nincs vége a forintgyengülésnek

Új történelmi mélypontra csúszott tegnap a forint: csaknem félszázalékos gyengüléssel az euróval szembeni 335-ös szint fölé ért. A dollárral szembeni jegyzés 0,8 százalékos eséssel a 305,2-es szintre jutott. A forinttal együtt gyengültek a régiós devizák is, a korona és a zloty is hasonlóan mozgott.

A tegnapi árfolyamesés mögött egyértelműen az új tízéves mélypontra zuhanó, recessziót előrevetítő német feldolgozóipari be­szer­zésimenedzser-index áll. A mutató 41,4 pontra zuhant a várt emelkedés helyett. A kompozit BMI most először bukott a stagnálást jelentő 50 pont alá, a 49,1 pontos szeptemberi adat miatt az elemzők azt várják, hogy Németország recesszióba csúszik, vagy már bele is csúszott. Ma tartja kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és lehet, hogy a piac is teszteli a jegybank tűréshatárát, ami szintén közrejátszhatott a gyengülésben. Ugyan tegnap közölte a GKI Gazdaságkutató is a szeptemberi konjunktúraindexét, amely két és fél éve nem látott szintre esett, de a forintpiacon többségben lévő külföldi befektetők vélhetően nagyobb hangsúlyt helyeznek az euróövezeti és a német konjunktúraadatokra.

Az euró jelentősen gyengült az adatok láttán, a dollárral szembeni jegyzés ismét az 1,1-es szint alá csúszott, az eurókötvény-hozamok pedig 3–6 bázispontot ereszkedtek. A teljes nyugat-európai részvénypiac mínuszban volt az adatok közzététele után, ahogy a régiós börzék is. A hazai piacon a vezető részvények közül csak a Richter erősödött: a gyógyszervállalat bevételeinek zöme devizában van, így neki kifejezetten jót tesz a gyenge forint. Az uniós feldolgozóiparnak kitett gazdaságokat nagyon rosszul érintik a recessziót sugalló BMI-adatok, ezért gyengülhetnek a forinttal együtt a régiós devizák is – közölte lapunkkal Móró Tamás. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája úgy fogalmazott: lehetetlen megmondani, meddig tarthat a gyengülés, és mi lesz az új egyensúlyi szint. Móró nem gondolja, hogy az árfolyamesés elérte volna az MNB ingerküszöbét. „Az MNB úgy véli, hogy fölösleges a gyengülés ellen hadakozni, mivel az nem hazai tényezők miatt alakult ki. Ha viszont mégis zavarja a gyenge forint, akkor a mai kamatdöntő ülésen akár verbális intervencióval, akár a bankközi kamatok felengedésével megpróbálhatja kordában tartani az árfolyamot.”

Móró leszögezte: a mostani gyengülési hullám nem ad okot arra a külföldi befektetőknek, hogy szabaduljanak forinteszközeiktől. „Nem hiszek a pánikszerű menekülés lehetőségében, makrogazdasági szempontból legalábbis erre semmi ok.” Az elemző hangsúlyozta azonban, hogy továbbra is a forint adja a fejlődő piacok legalacsonyabb reálkamatát, ezért nincs nagy ösztönző a forinteszközökre. „Az Államadósság Kezelő Központ azonban kezd átállni a belföldi finanszírozásra, ezért a hazai folyamatok szempontjából egyre kisebb a külföldi befektetők szerepe.”

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár eddig a német gazdasági lassulás nem gyűrűzött be hazánkba, a befektetők ezt nem feltétlenül hiszik el. „Egy japán vagy amerikai nagybefektető úgy kezeli a régiónkat, mint az euróövezet meghosszabbítását, tehát arra számít, hogy ha nem is azonnal, de rövid távon a közép-európai gazdaságok is megérzik a német feldolgozóipar gyengélkedését.” Az elemző szerint ráadásul az Európai Központi Bank lazítása után előtérbe kerül, hogy vélhetően az MNB a legnyitottabb a régióban a további lazításra, ami szintén gyengítheti a forintot. „Ez nem jelenti azt, hogy a jegybank a mai ülésen lazítana a kondíciókon, de ha a monetáris irányultságot nézzük, akkor a magyar jegybank állhat a régiós lazítási hullám élén.”