Trump nem akar háborút Iránnal

Öt százalék fölötti mértékben estek a hétfőn még 15 százalékos pluszban lévő olajárak: az Európában irányadó Brent alaptípus a 69,33 dolláros hétfő esti hordónkénti árfolyama után lapzártánkkor 64,3 dollárnál járt, míg a tengerentúlon irányadó West Texas Intermediate (WTI) a hét első napján elért 62,67 dollárról 59,5 dollárig szánkázott a pánikroham enyhülésével. Ám a nyugalom átmeneti, a befektetők inkább várnak, szemlélik az eseményeket. A Bloomberg által megszólaltatott illetékesek, a támadásban érintett szaúdi olajvállalat, az Aramco tisztviselői már kevésbé optimisták a kieső nyersolajmennyiség gördülékeny pótlását illetően. Sőt, a hírügynökség úgy fogalmaz: az olajvállalat magas beosztású tagjai a cég néhány ügyfelét már tájékoztatták is arról, hogy az októberre vállalt olajszállítmányok csúszni fognak. Közben Donald Trump hétfőn, lapzártánk után megszólalt a szaúdi olajipari létesítményeket ért hét végi jemeni dróntámadással kapcsolatban. Az Egyesült Államok elnöke közölte: véleménye szerint Irán áll a támadás hátterében, bár biztosat még nem tud mondani a felelősökről. A bahreini trónörökössel tartott közös fehér házi sajtótájékoztatóján azt határozottan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem akar új konfliktusokat, és nem akar háborút Iránnal, bár ehhez a felkészültsége és a katonai képessége megvan.

A szaúdi incidens nemcsak az olajpiacot, hanem a felhasználókat is érzékenyen érintette. A világpiaci kínálatból egyik napról a másikra kieső csaknem ötmillió hordónyi nyersanyag a teljes globális kitermelés mintegy 5 százalékát képviseli. A légitársaságok által használt kerozin drágulása költségeik növekedését, ezzel profitjuk csökkenését okozza, emiatt a hétfői kereskedésben a főbb európai légitársaságok részvényei gyengültek, legtöbbjük 4 százalékos értékvesztést szenvedett. A londoni tőzsdén jegyzett, magyar hátterű Wizz Air már tegnap reagált a kedvezőtlen piaci fejleményekre. A diszkont-légitársaság közleményében jelezte, hogy, módosítva eddigi üzleti gyakorlatát, a következő hét hónapra már az üzemanyag-szükségletének mintegy négyötödét lefedezte, ami jóval több, mint a saját előírása szerint eddig alkalmazott 50 százalékos éves minimumszint. Olyan is volt, aki jókor lépett. A Reuters beszámolója szerint több befektetési és pénzügyi alap 122 millió hordó nyersolajat és üzemanyagot vásárolt a múlt héten a hat legfontosabb határidős és opciós jegyzésből, s ezzel az utóbbi egy év legnagyobb profitját tehette zsebre.

Elemzők rámutatnak, hogy nem egyszerű a kieső több millió hordó szaúdi olaj pótlása. A kőolaj-exportáló országokat tömörítő OPEC és szövetségesei, ha emelik is valamelyest kitermelésüket, az most csak napi néhány százezer hordó lehet. A Bloomberg számításai szerint a következő időszakban négymillió hordónyi kőolajjal bővíthető a kínálat, de ez még mindig elmarad a kiesett ötmilliós tételtől.