Akár már az idén költségvetési csontvázak kerülhetnek elő a szekrényből Bukarestben
Nehéz örökséget hagy maga után a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott bukaresti baloldali kormány, amelynek sokat bírált gazdaságpolitikája roppant kellemetlen intézkedések meghozatalára kényszerítheti a helyébe lépő kabinetet. Az egyéves megszakítással 2012 óta hatalmon lévő román szociáldemokraták (PSD) kormányzása idején az ország GDP-je 73 százalékkal, ezermilliárd lej (1 lej = 70 forint) fölé emelkedett, a kivitel pedig 77 százalékkal nőtt. Ennek és a korábbi ígéretek ellenére viszont nem bővült az infrastruktúra-hálózat, nem épültek kórházak, a kereskedelmi hiány azonban 131 százalékkal, 17 milliárd euró fölé ugrott az elmúlt hét esztendőben.
Elődeihez hasonlóan Románia első női miniszterelnöke, a tavaly januárban hivatalba lépett Viorica Dancila vezette baloldali kabinet is a bér- és nyugdíjemelésen, valamint az adócsökkentésen alapuló fogyasztásra építette gazdaságpolitikáját. Az elmúlt évek során az általános áfakulcsot 24-ről 19 százalékra, az egységes adókulcsot 16-ról 10 százalékra csökkentették, a nettó átlagbér megduplázódott (jelenleg 210 ezer forintnak megfelelő jen), ugyanakkor a nyugdíjak idén szeptembertől 15, a következő két évben pedig további 55 százalékkal emelkednek. Mindez felpörgette az inflációt, amely az idén a 4 százalékot is meghaladhatja. Mondani sem kell, hogy miután az állam adóbevételeinek 80 százalékát felemészti a megemelt bérek és az öregségi járandóságok fedezése, beruházásokra alig futotta az országban, ráadásul Bukarest a rendelkezésére álló csaknem tízmilliárd eurós uniós költségvetési keretből mindössze 2,3 milliárdot volt képes lehívni nagy infrastrukturális fejlesztésekre.
Ilyen körülmények között az elemzők szerint rendkívül nehéz időszak vár Romániára, a GDP-arányos költségvetési hiány már az idén elérheti, sőt meg is haladhatja az 5 százalékot. Sokan cinikus beismerésnek tekintik a leköszönő kormány pénzügyminisztere, a költségvetési adatok kozmetikázásával vádolt Eugen Teodorovici kijelentését, amely szerint kizárólag a szociáldemokraták lennének képesek végrehajtható formában kidolgozni a jövő évi költségvetést, egy új kabinet nem lehet képes erre. Nem véletlen, hogy a kormányalakítással megbízott, a mostanáig ellenzékben politizáló román jobbközép liberális pártot (PNL) irányító Ludovic Orban a makrogazdasági egyensúly helyreállítását, az elmúlt évek üzleti szférát és reálgazdaságot sújtó intézkedéseinek kijavítását nevezte meg prioritásaként.
Orban a kormányapparátus karcsúsításával kezdené, és a jelenlegi 24 helyett maximum 16-ra csökkentené a minisztériumok számát, ritkítva az állami ügynökségeket, hivatalokat, valamint ezek személyi állományát is. Gazdasági programját azonban egyelőre nem ismertette bővebben, ami megfigyelők szerint annak tudható be, hogy a csontvázak csak ezután hullanak majd ki a szekrényből, és emiatt akár megszorításokra is szükség lehet. Florin Jianu, a kis- és középvállalkozások szövetségének elnöke úgy véli, a romániai üzleti szférának nem adócsökkentésre, hanem a fiskális politika stabilitására van szüksége, a következő kormánynak pedig elsősorban a növekvő inflációt és a lej árfolyamának csökkenését kell orvosolnia, ezek a tényezők aggasztják ugyanis leginkább a befektetőket.
