Saját bevallása szerint rettenetesen elképedt a hónap elején hivatalba lépett bukaresti kormány környezetvédelmi minisztere, amikor a tárca bizalmasan kezelt kimutatásaiba betekintést nyerve rálátott a romániai erdőirtás paramétereire. Kiderült, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint ahogy azt sejteni lehetett, az országban évente kivágott mintegy 38,6 millió köbméternyi fából ugyanis 20 milliót törvénytelenül vágnak ki. (Néhány évvel ezelőtt a bukaresti zöldtárca még évi 8,8 millió köbméterre becsülte az illegálisan kitermelt fa mennyiségét.) A romániai erdőleltár szerint az illegális kitermelés nagyobb része a magántulajdonban lévő erdőkben zajlik, de jelentős mennyiségű fát vágnak ki törvénytelenül az önkormányzatok, valamint a Romsilva állami erdészet felügyelete alá tartozó erdőkben. Costel Alexe miniszter szerint első utasításai közé tartozik korszerűbbé, hatékonyabbá tenni a faanyag útjának követésére alkalmas úgynevezett SUMAL rendszert. Erősen kérdéses azonban, hogy ez az intézkedés elegendő-e a Románia erdős területeit tizedelő fakivágás csökkentésére. A Greenpeace korábbi kimutatása szerint a túlzott mértékű legális fakitermelés, a falopások és a visszaélések miatt Románia – ahol még több mint hatmillió hektárnyi területet borít erdő, ebből több mint félmillió hektár érintetlen – háromhektárnyi erdőt veszít óránként, az elmúlt két évtizedben pedig csaknem 400 ezer hektár erdős területet radíroztak le a térképről. Nem véletlen, hogy mivel az ipari méretekben zajló törvénytelen kitermelés több tízmillió euró kárt okoz évente, a bukaresti Legfelső Védelmi Tanács 2015-ben a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta az erdőirtásokat. Civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, miután 2013 és 2018 között 1,2 millió köbméter faanyag (7200 futballpálya nagyságú évszázados erdő) tűnt el az ország tizenhárom nemzeti parkjából – amelyből tizenkettőt történetesen a Romsilva adminisztrál. A jelenség felszámolására egy erdőradar nevű integrált informatikai nyilvántartást vezettek be, amellyel könnyebben nyomon követhető a fa útja a kivágástól a feldolgozásig. Emellett jelentős mértékben szigorították a törvénytelen fakivágás esetén kiszabható büntetéseket, sőt egy időre el is kobozhatták a hatóságok a bűncselekmény során használt gépjárművet. Az erdészeti törvény módosításával azonban csökkentek a büntetési tételek, és már csak akkor kobozzák el az engedély nélkül kivágott fát szállító járművet, ha a rakomány értéke meghaladja öt köbméter fa átlagárát. A bukaresti hatóságok pár évvel ezelőtt felfüggesztették a rönkáru, a tűzifa és a fűrészáru exportját, ám az intézkedés mindössze három hónapig tartott. A román parlamentben idén beterjesztett újabb törvénytervezet 2020 januárjától tíz évre tiltaná be a feldolgozásra váró fa kivitelét, ám a javaslatot még nem bocsátották szavazásra, elsősorban a fakitermelők ellenlobbija miatt, szerintük ugyanis az intézkedés nyomán több tízezer munkahely szűnhet meg (az országban évente 5,5 millió köbméter fűrészárut állítanak elő). Kiterjedt, semmitől sem visszariadó famaffiával is szembesülnek a hatóságok: az elmúlt években több mint félezer alkalommal támadtak fatolvajok az őket tetten érő erdészekre, akik közül hatan az életükkel fizettek, amikor illegális szállítmányokat próbáltak megállítani. Legutóbb októberben az észak-erdélyi Máramaros megyében a saját szolgálati fegyverével gyilkoltak meg egy erdészt, az ennek nyomán kirobbant felháborodás hatására a parlament a héten jóváhagyta, hogy az erdészeti dolgozók olyan fegyverekkel járőrözhessenek – és szükség esetén használhassák is –, amelyeknek a használata halált okozhat.
Évente átlagosan 20 millió köbméter fát termelnek ki illegálisan
A román parlamentben idén beterjesztett törvénytervezet 2020 januárjától tíz évre betiltaná a fa exportját
