A bécsi OPEC-ülésre figyel az árupiac

Érdemi eséssel készült a Brent árfolyama a Bécsben ma kezdődő olajcsúcsra. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) kétnapos találkozóján a fő kérdés az, hogy a kartell meghosszabbítja-e a 2020 márciusáig tartó kitermeléscsökkentési megállapodását. Az előzetes információk szerint az időbeli hosszabbítással nem lesz probléma, azonban a szervezet de facto vezetője, Szaúd-Arábia tovább csökkentené a kitermelési kvótákat, hogy még magasabbra nyomják a nyersanyag árát. A bécsi csúcstalálkozón ma a tagállamok miniszterei egyeztetnek, ekkor főleg protokolltalálkozók történnek, holnap szakmai szintű megbeszélések következnek. A lényeg azonban pénteken lesz, ekkor ül össze az OPEC Plusz, azaz a tagállamok és a megállapodásban részes országok, köztük a világ második legnagyobb olajexportőre, Oroszország.

Azt már tudni, hogy Abdulaziz bin Szalmán herceg, a szaúdi olajminiszter elszántan lobbizik az eredeti egyezményben szereplő, napi 1,2 millió hordós csökkentés kiterjesztéséért, piaci források szerint napi 1,5 millió hordós korláttal lenne elégedett. A szaúdi büdzsé bevételi oldalának több mint 80 százaléka az olajból származik, a költségvetési hiány 2014-ben, az olajár összeomlásakor még 1,6 százalék volt, tavaly már 19. Elemzők szerint a szunnita királyságnak nagyjából 80-85 dolláros olajárra van szüksége a költségvetési egyensúlyhoz, ezért elemi érdeke a kitermelés további csökkentése. Szalmán herceg, aki a királyság de facto uralkodójának, Mohammed bin Szalmánnak a féltestvére, az ülésre készülődve kemény hangot ütött meg a részes tagállamokkal szemben: ha a megállapodást aláíró államok nem tartják magukat a kvótákhoz,

Szaúd-Arábia nem viseli többé azt a terhet, hogy a saját vállalása fölött teljesít.

Az október végi adatok szerint a tizenegy OPEC-tagból csak öt tartotta kitermelését az előírt kvóta alatt, a megállapodásban részes tíz nem OPEC-tag közül pedig csak hat. A részes államok kumulált kitermelése mégis az előírt alatt maradt: az OPEC-en belül napi 26 millió hordó helyett csak 25,6-et hoznak felszínre, az OPEC-en kívüli országok számára előírt 18,42 millió helyett csak 18,4-et. Ez csak úgy lehetséges, hogy a nagy kitermelők, különösen Szaúd-Arábia, Kazahsztán, Mexikó és Bahrein, jóval a saját kvótájuk alatt tartják a termelést. Rijád különösen a szomszédos Egyesült Arab Emírségeket és Oroszországot okolja, amiért nem tartják magukat a megállapodáshoz. A szaúdiaknak nemcsak a költségvetési egyensúly számít. A napokban zajlik a Saudi Aramco elsődleges részvénykibocsátása, az olajárkilátások érdemben befolyásolják a befektetői érdeklődést.

A megállapodás kiterjesztésében Moszkva álláspontja a fő kérdés. Oroszország korábban többször is szükségtelennek nevezte a kvóták további csökkentését. A hangnem azóta sem változott: ugyan az orosz kitermelés az elmúlt tizenkét hónap felében a vonatkozó kvóta alatt maradt, egyelőre nem látni az elhatározást, hogy ez hosszabb távon is így lesz. Ebben szerepe lehet annak is, hogy Khalid al Falih korábbi szaúdi olajminiszter még prioritásnak tekintette országa és Moszkva kapcsolatát, ám Abdulaziz bin Szalmán már csak egyszerű partnernek tekinti, az új tárcavezetőt az OPEC számai jobban érdeklik.

Azonban bárhogy is döntenek a bécsi találkozón az olajhatalmak, egy dolgot biztosan nem tudnak befolyásolni: az amerikai kitermelést. Az Egyesült Államok folyamatosan növeli kapacitásait, az OPEC és az amerikai Energiainformációs Hivatal előrejelzése szerint is napi 12,1 millió hordó fölött lesz év végére a teljesítmény, jövőre napi 13 millió fölött. Az amerikai kormányzat nem hajlandó engedményekre, nem foglalkozik a világpiaci ár alakulásával, bár megfigyelőként részt vesz a bécsi találkozón.